A felkelések előtti és utáni gazdasági helyzetet is megkísérli mérni, számszerűsíteni az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) észak-afrikai 2014. évi jelentése. A dokumentum az öt érintett országot az arab tavasz utáni időkben úgy jellemzi, hogy mindenütt erőteljesen jelen vannak a mélyülő egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon és a a régiók között is. A kétszintű munkanélküliség fogalmát is használja a jelentés, leszögezve, a munkaképes korú lakosságnak kevesebb, mint 50 %- át foglalkoztatják a hivatalos munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta általában is legalább 10 %-os, vagyis magasabb, mint a globális átlag. A fiatalok korosztálya, azaz a 15-24 év közöttiek esetében háromszor nagyobb a valószínűsége a munkanélküliségnek, mint a 25 évesnél idősebbek körében. A ráta a nők és fiatal, képzett emberek között különösen magas. Sőt a nők valószínűleg kétszerte nagyobb arányban lesznek, maradnak munkanélküliek, mint a férfiak. A fiatal nőknél (15-24 évesek korosztálya) a helyzete még rosszabb, háromszor nagyobb a munkanélküliség okozta veszélyeztetettségük, mint a 24 évesnél korosabb nők esetében. Az AfDB-elemzés kitér arra is, hogy az észak-afrikai munkavállalók különösen nagy arányban tevékenykednek a bizonytalan foglalkoztatási ágazatban, az úgynevezett “nem hivatalos”, nem szerződéses „munkaviszonyokban”. A mérések szerint Marokkóban a dolgozók 30, Tunéziában 46 százaléka, Egyiptomban a fele rendelkezik munkaszerződéssel. Az informális foglalkoztatás velejárója a roppant alacsony kereset.
A szürkegazdaság öt árnyalata
A leggyengébb láncszemnek is nevezhető az arab tavasz során kialakult munkanélküliség az öt észak-afrikai országban, ahol az Afrikai Fejlesztési Bank megpróbálta a gazdaság állapotát felmérni.
(Visited 1 times, 1 visits today)