November 4-én, kedden lezajlottak az időközi (más néven „félidős”) választások az Egyesült Államokban. Az alsóház mind a 435 képviselői, a felsőház (a 3 előrehozott választással együtt) 36 szenátori, és 36 állam kormányzói posztja (valamint további számos állami tisztség) került megmérettetésre. Magyar idő szerint szerdára virradóra a legtöbb eredmény már világos és hivatalos volt, és a legfontosabb kérdések ezzel el is dőltek. A több időzóna és az egyes államok eltérő szabályai miatt valamennyi főszereplőnek hosszú éjszakája volt. Néhány eredmény még most se tekinthető véglegesnek, a következtetéseket viszont már egyértelműen le lehet vonni.
A voksolás kimenetele egyértelműen a demokraták vereségét hozta. A Képviselőházat tekintve a jelenlegi ciklusban a Republikánus Pártnak 34 helynyi előnye van, ami nyilvánvalóan nem volt behozható. Ezen felül az is biztosra vehető volt az előzetes elemzések alapján, hogy ez az előny tovább fog nőni, valószínűleg 10 feletti képviselői pozícióval. A még nem hivatalos eredmények a jelenlegi állás szerint hozzávetőleg kiegyenlítik majd egymást, ami végül azt jelentené, hogy 14-gyel nő a jobboldali párt előnye a Kongresszus alsóházában.
A Szenátus a többségi párt kilétének szempontjából bizonytalanabb volt. A republikánusoknak nettó hat hely megnyerésére volt szükségük a demokraták kisebbségbe szorításához. Korábban írtunk róla, hogy a 36-ból 24 hely gyakorlatilag eldőlt, ugyanis ezeknél a közvélemény-kutatások legalább 90%-os esélyt adtak valamelyik jelöltnek. Ebből 9 demokrata és 15 republikánus induló volt. Utóbbiak közül 3 párharcnál jelenleg a baloldali párt politikusa által birtokolt helyekről volt szó (a hivatalban lévő demokrata egyiknél sem indult), és ezek az említett hat hely felét eleve kitették. Ez azt jelentette, hogy a maradék 12, a választásokat megelőzően szorosnak ítélt, küzdelemből még hármat kellett hozniuk ahhoz, hogy 8 év után ismét mind a két házban többsége legyen a Republikánus Pártnak. Mindez valamelyest meglepően könnyen sikerült nekik: a billegő államok közül kilenc esetében hirdettek eddig hivatalos eredményt, amelyből hetet megnyertek a konzervatívok, ebből négy volt eddig demokrata hely, túlteljesítve a szükséges hármat. Nevesítve: megtartották Georgiát, Kentuckyt és Kansas-t, és elhódították ellenfelüktől Arkansas, Colorado, Észak-Karolina és Iowa idén megmérettetésre került szenátori posztjait. Ráadásul a legtöbb helyen olyan számottevő előnnyel, melyre az elemzők sem számítottak. A baloldali pártnak csak Minnesotát és New Hampshire-t sikerült megvédenie. Nincsenek még végleges eredmények Alaszkából és Virginiából, melyek közül valószínűsíthető, hogy előbbit elveszíti, utóbbit megtartja a kormánypárt. Louisianában december elején 2. fordulót fognak rendezni, ahol szintén toronymagas favorit a konzervatív jelölt. Összességében tehát prognosztizálható, hogy amint a köd letisztul kijelenthető lesz, 2015 januárjában egy olyan Szenátus kezdi meg munkáját, melyben 54 republikánus, 44 demokrata és 2 független szenátor foglal majd helyet.
A kormányzók versenyében szintén kevés siker jutott Barack Obama pártjának. Mindössze Pennsylvaniát tudták megszerezni a republikánusoktól, viszont négy államot is elveszítettek, olyan tipikusan demokrata területeket is, mint Illinois, Maine, Maryland vagy Massachusetts. Alaszka és Vermont sorsa még nem dőlt el, a többi 34 államból viszont már van végeredmény, ami alapján 24 helyen a republikánus, 10 helyen pedig demokrata jelölt győzött.