A hatvanas-hetvenes évek science-fiction filmjeiben a jövő emberei általában vagy tablettákon, vagy folyékony műkajákon éltek. Aztán úgy gondoltuk, hogy ez csak üres fantáziálás volt, a modernista kor túlzása, és a hagyományos étkezés sosem megy majd ki a divatból. Lehet, hogy mégis? Robert Rhineharzt szerint mindenképpen.
A kaliforniai fiatalembernek egyetemista korában elege lett az étkezésből. úgy érezte, iszonyatosan sok időt, energiát és pénzt emészt fel az, hogy pusztán táplálkozzon. Holott – így Rhinehart – az emberi szervezetnek valójában nem ételre van szüksége, csak az ételekben fellelhető tápanyagokra. Ha tehát bevisszük a tápanyagot, akkor megszűnik az éhség is, és időt, energiát spórolunk. Bár nem táplálkozástudományt tanult, az internetet böngészve végignézte, pontosan milyen tápanyagokból építkezik a szervezetünk. Az amerikai szakhatóságok szerint 35 darabot számolt meg. Ezeket be is szerezte denaturált formában. Majd összeöntötte, és az így készült kotyvalékot megitta. Azt ő maga sem állította, hogy ízlett neki, de egy hónapon keresztül folytatta ezt az életformát.
És bejött neki. Állítja, hogy fogyott, de jobb lett a kondíciója, egészségesebbnek, fittebbnek érezte magát a hónap után, és még a fogai is fehérebbek lettek. Nem utolsó sorban pedig, míg korábban egy hónapban akár 500 dollárt is költött csak kajára, most a teljes szükségletét fedezni tudta 125 dollárból. A felszabaduló időben pedig – amit nem töltött bevásárlással, főzéssel, evéssel – sokkal érdekesebb dolgokat tudott csinálni. Barátainak annyira megtetszett az ötlet, hogy meg is finanszírozták a Soylent ipari szintű bevezetését. A startup pedig – a fitneszre, diétára és minden életmódtanácsokra nyitott Kaliforniában – úgy néz ki, beindult. A Soylent kezd üzleti sikerré válni. A rajongók tábora azért megoszlik. Vannak, akik keményen tartják magukat a diétához – és magában fogyasztják a Soylentet. Mások azért hozzákevernek valamit, hogy legalább valami íze legyen.
De milyen is a csodaital? A brit MailOnline kipróbálta. A barnás por – a képek alapján – meglehetősen nehezen keveredik a vízzel, így jobb, ha turmixgépben készítjük el, egyébként csomós állagú marad. Íze nem nagyon van – enyhén tejszerű, leginkább a fogyókúrás italokra emlékeztető anyag. Van egy nagyon enyhén csokis utóíze. De igazán ez sem jellemző. A tesztelő leginkább sterilnek érezte, de nem kellemetlennek. Azt viszont állították, hogy valóban elveszi az étvágyat. Így valamire tényleg jó.