Mintha ma történt volna… 10.27.

1858. október 27-én született Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke.

Theodore Roosevelt 1858. október 27-én New York városában született, egy jómódú család második gyermekeként. Felmenői apai ágon hollandok, anyai ágon írek, skótok és hugenották (azaz francia protestánsok) voltak.
Harvardi tanulmányait 1880-ban fejezte be, s még ugyanebben az évben beiratkozott a Columbia Egyetem jogi karára is, de a politika iránti egyre erősödő érdeklődése miatt a jogi pálya lassacskán háttérbe szorult. Két évvel később, alig 23 évesen képviselő lett New York állam törvényhozásában, ahol két éven át erősítette a republikánus párt sorait. 1897-98-ban a kormányban haditengerészeti miniszterhelyettes volt. Az amerikai-spanyol háború kitörésekor lemondott tisztségéről, s önkéntesekből megszervezte a “kemény lovasok” néven ismertté vált 1. lovasezredet, amelynek élén Kubában harcolt, s ahonnan nemzeti hősként tért vissza, egyenesen New York kormányzójának székébe (1898-1900).
William McKinley elnök oldalán 1901-ben alelnökként jutott be a Fehér Házba, majd 1901. szeptember 14-én, a McKinley elleni halálos merényletet követően az Egyesült Államok 26. elnökeként letette a hivatali esküt. Az amerikai elnökök közül ő került legfiatalabb korban az elnöki székbe, eskütétele napján mindössze 42 éves volt. Három évvel később újraválasztották, s 1909 márciusáig maradt hivatalban.
Elnöksége idején a közérdek védelmében megerősítette az elnöki hatalmat és a kormány befolyását a nagytőke és a munkásság közötti konfliktusok kezelésében. Lépéseket tett a politikai korrupció visszaszorítására, környezetvédelmi és szociális reformokat vezetett be, szabályozta a vasutak és az élelmiszeripar működését – ez utóbbi területen hozott intézkedései egyben a modern fogyasztóvédelem alapjainak lerakását is jelentették.
Külpolitikáját jól jellemzi az egy alkalommal általa idézett afrikai közmondás, miszerint halkan beszélj és furkósbotot vigyél magaddal. A furkósbot-politikát elsősorban a latin-amerikai ügyekben alkalmazta. Kormányzása idején a Monroe-elv újraértelmezésével kimondta, hogy az Egyesült Államoknak az európaiak latin-amerikai agresszióját elkerülendő joga van beavatkozni az eladósodott latin-amerikai országok belügyeibe.
Ennek értelmében vetett véget Venezuela német blokádjának (1902), e gondolat szellemében támogatta Panamát függetlensége kivívásában Kolumbiától (1903). (Kolumbia a megépítendő óceánközi csatorna bérbeadási szerződését elutasította, amiért cserébe az Egyesült Államok megkapta a Panama-csatorna használati jogát.) Dominikában először gazdasági tanácsadót nevezett ki, majd átvette a vámhivatalok működtetését (1905), 1906-ban pedig egy felkelés miatt megszállta Kubát.
A halk beszédet, vagyis a tárgyalásos elvet alkalmazva 1905-ben ott bábáskodott az orosz-japán háborút lezáró portsmouth-i béke megkötésénél. Közvetítő tevékenységéért 1906-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. Ő volt az első amerikai elnök, aki ebben a magas kitüntetésben részesült. Hivatali idejének lejárta után tíz hónapos afrikai vadászatra utazott, majd európai körutat tett, melynek keretében, 1910 áprilisában Magyarországon is eltöltött néhány napot. Az Egyesült Államokba visszatérve ismét bekapcsolódott a politikai életbe, de közszereplése már nem hozta meg a várt sikert.
Még létrehozta a Progresszív Pártot, s annak elnökjelöltjeként indult az 1912-es választáson. Október 14-én Milwaukee-ban kampánybeszédének megtartására igyekezett, amikor egy merénylő mellbe lőtte. Mindent egy lapra feltéve, golyóval a mellében beszélt ötven percen át, de hősiessége sem tudta győzelemre segíteni. Élete végéig remélte, hogy harmadik ciklusban is az Egyesült Államok elnöke lehet. Tervei megvalósításának 1919-ben bekövetkezett hirtelen halála vetett véget.
Igen népszerű politikus és szenvedélyes vadász volt, az újságok csak Teddyként emlegették. Vadászportyáira a sajtó is elkísérte. Így igen hamar szárnyra kelt a hír, hogy egy 1902-es vadászaton, amelyen egyetlen zsákmánya egy sebesült medve lehetett volna, megtagadta az állat lelövését. Egy játékmackókat készítő házaspár a hír hallatán megkérte, hogy játékaikat az elnök után teddy bearnek nevezhessék el. A medve megmenekülésének részletei azóta sem tisztázottak, de a játékmackókat Amerikában még ma is teddy bearnek nevezik

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez