Dr. Harold White nem valami fantaszta, nem is sci-fi szerző. Komoly, fehér köpenyes kutató a NASA-ban. Pedig amit mond, azt eddig csak tudományos-fantasztikus művekben olvashattuk: a professzor szerint két hét alatt eljuthat egy űrhajó a legközelebbi csillagra, az Alpha Centaurira, pedig a fénynek is négy évre van ehhez szüksége. Ezt mindeddig azért tartottuk lehetetlennek, mert az Albert Eisnstein-féle relativitáselmélet szerint a fénynél gyorsabban egyszerűen nem lehet mozogni. White azonban kidolgozott egy olyan formulát, ami nem mond ellent az einsteini elméletnek, de mégis lehetővé teszi a fénynél gyorsabb mozgást. Az alapot ehhez egy mexikói elméleti fizikus, Miguel Alcubierre elmélete adta. Ő találta ki, hogy – elvileg – hatalmas energiák felhasználásával magát a téridő szövedékét lehet meghajlítani, egyfajta téridő-hullámot létrehozni. Az űrhajó előtt összenyomódik, mögötte kitágul maga a tér, így létrejöhet a fénynél is gyorsabb mozgás lehetősége.
Az elmélet annyira nem mond ellent Einsteinnek, hogy a tér görbületét, amelyen az Alcubierre-utazás alapul, ő maga vetette fel. Dr. White persze elismeri, hogy egyelőre évtizedekre vagyunk attól, hogy létrehozzák ezt a fajta csillaghajót. A kutatások egyelőre kicsiben indultak meg. De, ami jelzi, hogy nem puszta science-fiction-ről van szó, bekapcsolódott az Egyesült Államok katonai fejlesztési ügynöksége, a DARPA is (neki köszönhetjük a mai élet számos áldását, többek között az internetet is.) Ők száz év alatt szeretnék odáig fejleszteni ezt a technológiát, hogy a csillagközi térbe juttassanak embereket. A kísérletek természetesen a Földön kezdődnek, majd egy – gyorsított – Hold-, illetve Mars-utazás következne.
A legfőbb korlát természetesen az energia. Egyelőre pontosan nem tudják, hogy mennyire is lenne szükség ahhoz, hogy egy űrhajót rátegyenek egy efféle térhullámra. Korábban úgy vélték, hogy egy teljes bolygó energiatermelése kellene ehhez. Ma, legalább is Dr. White szerint, úgy látszik, ennél jóval kevesebb is elég lehet. A “motorok” körülfognák magát az űrhajót – valahogy úgy, ahogy Christopher Nolan filmjében, az Interstellarban képzelték. Dr. White művészek és grafikus tervezők segítségével már elkezdte megálmodni a saját űrhajója terveit. Ezt – a legendás Star Trak sorozat emlékének adózva – ISX Enterprise-nak nevezte el.