Értelmetlen a Kuba elleni amerikai embargó

 „Fél évszázad alatt óriásit változott a világ és Kuba is. Ami ötven éve indokolt volt, ma már értelmetlen” – írja szerkesztőségi vezércikkében a New York Times. Akkor szovjet rakéták fenyegették az USA-t a kommunista szigetországból, azóta már a Szovjetunió megszűnt létezni. Kuba 1982-ben került fel a terrorizmust finanszírozó országok amerikai feketelistájára. Akkor még nem alaptalanul, hiszen szélsőséges latin-amerikai mozgalmakat támogatott Havanna. De már erről is csak múlt időben lehet beszélni, Kuba nagyon hasznosan járult hozzá a kolumbiai belső konfliktus rendezéséhez, amikor házigazdája volt a bogotai kormány és a gerillák közötti tárgyalásoknak. Ma már anakronizmus, hogy Kuba még mindig ott van a listán Irán, Szudán és Szíria mellett. Raul Castro 2008-as hatalomra kerülése óta Kubában újra működhet a magánszektor, tulajdonhoz lehet jutni és a kubai parlament megszavazta a külföldi beruházásokat segítő törvényt. Brazília komoly segítséget nyújt egy nagy kubai kikötő építéséhez. de ennek csak akkor lesz igazán értelme, ha feloldják az amerikai embargót. Kubai számítások szerint a szankciók 116 milliárd dolláros kárt okoztak a kubai gazdaságnak, de többről van szó, mint puszta számokról – emeli ki a New York Times. Az embargó feloldásához a kongresszus jóváhagyása is kell, és ott még sokan szankciópártiak. De az amerikai kormánynak kongresszusi jóváhagyás nélkül is van mozgástere, például lehetővé teheti, hogy amerikai támogatást kapjon a kubai magánszektor. A cikk idézi Obama elnököt: „1961-ben Fidel Castro nem sokkal az én születésem után jutott hatalomra. Nem hiszem, hogy az akkor hozott döntések még ma is érvényesek…” Obama egyébként Nelson Mandela temetésén Dél-Afrikában kezet fogott Raul Castróval. A New York Times reméli, hogy e gesztusnak lesz folytatása és végül idéz egy közvélemény-kutatási eredményt is. Eszerint a megkérdezett amerikaiak 56 százaléka szerint is eljött az ideje az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálásának.