Mintha ma történt volna… 10.13.

 1987. október 13-án halt meg – Walter Houser Brattain Nobel-díjas amerikai feltaláló, fizikus.
Fehér hollónak számít az olyan eset, hogy egy feltalálót az üzleti siker nyomására tüntessenek ki a fizikai Nobel-díjjal. Ezzel a ritkasággal büszkélkedhet Walter Houser Brattain, aki két kollégájával 1956-ban a tranzisztorért vehette át a legmagasabb tudományos elismerést. Ugyanis az 1954-es karácsonyi piacon akkora szenzációt okozott a kis újdonság, hogy 6 hét alatt több mint százezer darabot adtak el belőle, a következő másfél évben már milliós tételekben talált gazdára, így 1956 nyarán már Amerika- és Európa-szerte a legnépszerűbb terméknek számított. Ekkorra a Svéd Tudományos Akadémia is beadta a derekát: azon év októberében bejelentették, a Walter Houser Brattain–William Bradford Shockley–John Bardeen alkotta trió kapja a Nobel-díjat.
A trió motorja Walter Houser Brattain volt. A tajvani öbölben fekvő Amoy (a mai Xiamen) városában született 1902. február 10-én, ahol apja kereskedelmi tevékenységet folytatott. De már kora gyermekkorában visszatértek az Egyesült Államokba, így a fiatal tudósjelölt a Whittman Kollégium diákja lesz, majd 1926-ban az oregoni egyetemen szerez diplomát. Három évvel később a minnesotai egyetemen védi meg doktorátusi disszertációját. Már ekkor a fizika legmodernebb ágával, a kristályok szerkezetével foglalkozik. Mivel ennek a kérdésnek nagy gyakorlati jelentősége volt már ebben az időben is, 1929-ben a Bell Laboratóriumban helyezkedik el, hogy a távközlés számára kísérletezzen ki új anyagokat. Egy időnek viszont el kellett telnie ahhoz, hogy a tudósok rájöjjenek: az anyag belső szerkezete különbözik a felületének tulajdonságaitól. Brattain az elsők között volt, aki felfigyelt erre a jelenségre.
Kollégáival 1948. június 17-én szabadalmaztatta a tranzisztort. Nem arattak vele valami nagy sikert, mivel az új szerkezet ormótlanra sikeredett: egy cipőkrémes dobozra emlékeztetett, nagyjából akkora volt, mint egy tucat elektroncső együttvéve. Azt csak a beavatottak tudták, hogy a működési elve lehetővé teszi azt, hogy borsónyi méretűvé zsugorodjon. Ebben az alakjában hódította meg a tranzisztor a piacot 1954 karácsonyán. A három egykori munkatárs pedig két év után átvehette minden kutató legfőbb álmát, a fizikai Nobel-díjat. Útjaik aránylag korán elváltak: egyedül Walter Houser Brattain maradt hű a Bell Laboratóriumhoz: innen vonult nyugdíjba 1967-ben. Sikerekben gazdag élete 1987. október 13-án, 85 éves korában zárult le.