1869. október 9-én halt meg az Egyesült Államok 14. elnöke. Ő volt az első amerikai elnök, aki elnöksége alatt elveszítette pártja bizalmát.
Franklin Pierce 1804. november 23-án a New Hampshire-i Hillsborough-ban született. Ügyvédként végzett, majd 1829-1833 között a New Hampshire-i törvényhozás, 1833-1837 között a képviselőház, és 1837-1842 között a szenátus tagja volt. A mexikói háborúban tábornokként harcolt. Családi életét sorozatos tragédiák kísérték: első fia csecsemőkorában, a második négyévesen, a harmadik tizenegy évesen halt meg. 1853-ban a Demokrata Párt – kompromisszumos – jelöltjeként iktatták be hivatalába, mint az Egyesült Államok 14. elnökét.
E minőségében az Egyesült Államok területének kiterjesztését tűzte ki célul. Szerette volna megszerezni Kubát Spanyolországtól, de az ellenzék nyomására tervétől elállt. Mexikótól hatalmas területet vásárolt, a mai Arizonát. A rabszolgatartással kapcsolatos viták miatt törvénybe iktatta, hogy az új tagállamok maguk dönthessenek a rabszolgaság mellett vagy ellene való állásfoglalásukról. A rabszolgatartás támogatói és ellenzői között akkor már mindennaposak voltak a lövöldözések, előrevetítve ezzel az északiak és a déliek közötti polgárháború árnyékát. Pierce 1857-ig volt hivatalban, s mivel a Demokrata Párt nem támogatta újbóli jelölését, ő lett az első amerikai elnök, aki elnöksége alatt elveszítette pártja bizalmát. 1869. októberében hunyt el.