A Washington Post külpolitikai szakértője, Daniel W Drezner nézte át az egyik jelentős külpolitikával foglalkozó, kétévente elvégzett közvélmény-kutatás eredményeit, és meglepő dolgokat talált.
A “Chicago Council on Global Affairs” nevű civilszervezet nagy mintán elvégzett felmérését bár májusban készítették, az adatokat csak nemrég hozták nyilvánosságra. Daniel W Drezner a Post oldalán megjelent cikkében választott ki tíz érdekességet, ami még őt is meglepte, pedig, mint írja, eléggé jól ismeri a külpolitikával kapcsolatban végzett közvélemény-kutatások eredményeit. Ezekből szemezgettünk
A felmérés eredményei szerint az amerikaiak az általában elfogadott véleményhez képes sokkal jobban támogatják a szankciók bevezetését az ellenséges országokkal szemben. 65 százalék tartja hasznos eszköznek a külpolitikai célok elérésére.
Az afganisztáni háború meglepően népszerűtlenné vált. Annyira népszerűtlen, mint az iraki háború, leginkább annak köszönhetően, hogy a republikánusok körében esett a megítélése.
Az amerikaiak nagyon nem szeretik Iránt, és bár általában nem akarnak katonai beavatkozásokat, az iráni atomprogram megállítására 59 százalék alkalmazna katonai erőt.
Az elfogadott vélemény szerint az amerikaiak teljes mellszélességgel állnak ki Izrael mellett, a felmérés adatai csak langyos támogatást mutatnak. Természetesen a többség pozitív véleménnyel van a zsidó államról, de 64 százalék már inkább nem akar egyik oldalra sem állni az izraeli-palesztin konfliktusban, 53 százalék nem küldene katonákat Izrael megvédésére, ha támadás érné, és többen vannak azok, aki csökkentenék az Izraelnek nyújtott amerikai támogatást, mint akik növelnék.
Az amerikaiakat nem érdekli, hogy egy beavatkozást nemzetközi összefogással, vagy anélkül hajt végre az Egyesült Államok, pedig a politikusok szeretik kihangsúlyozni, amikor nem egyedül hajtanak végre akciókat.
A bevándorlás kérdése jelentősen zuhant a külpolitikai fontossági ranglistán.
A globalizáció közben egyre népszerűbb, most már 65 százalék szerint jó dolog, ami a legmagasabb szám, amit 1998 óta mértek.
Az “amerikai politika legnagyobb titka” – ahogy Drezner fogalmazott – pedig nem más, mint az, hogy külpolitikai kérdésekben a demokraták és a republikánusok szinte teljesen ugyanazt gondolják. Ugyanazokat tartják a legfontosabb kihívásoknak és alig van különbség köztük abban, hogyan kéne fellépni Kína, Irán vagy Szíria ellen.