Az Egyesült Államok és talán legfőképpen Obama kénytelen belátni, hogy muszáj valamit tenni az ISIS által felperzselt vidékkel.
Az amerikai elnöknek csupán egy hét kellett ahhoz, hogy eljusson a “problémával kell kezdeni valamitől” odáig, hogy “leépítjük és megsemmisítjük” a terrorista szervezetet. Amelyet rendszeres légi csapásokkal és a helyi kormány pénzügyi és katonai támogatásával tervez véghezvinni.
Obamának nem igazán fűlik hozzá a foga, hogy az országa háborúba kezdjen. Így volt ez az iraki és afganisztáni helyzettel is, amely ellentétből minél hamarabb ki akart lépni, illetve egyértelműen nem akart belefolyni a szíriai polgárháborúba sem. Azonban amikor a lokális ügyből hirtelen nemzetközi ügy lett és többé már nem csak Szíria, hanem Irak is veszélyeztetett lett az ISIS miatt, kénytelen volt valamit tenni.
A republikánusok sem repestek az örömtől, hogy be kell avatkozni, Sarah Palin például azt írta ki Facebook profiljára, hogy “majd Allah elintézi a helyzetet”. Mostanra viszont eljött az idő, hogy nem “hagyhatjuk Allahra”, ugyanis már az amerikai érdekekkel is szemben áll az, ami az ISIS által elfoglalt területen zajlik.
Sokan ellene vannak a katonai beavatkozásnak, ennek több oka is lehet (értelmetlen, mert nem lesz jobb a helyzet; nincs jogunk beavatkozni egy másik nemzet belső dolgaiba, ha azok nem kérnek belőle), illetve vannak, akik szerint nincs más választása a nyugatnak.
Annyit biztosan tudhatunk, hogy az iraki megszállás hasonló céllal indult, mégsem igazán sikerült tetemes, hosszú távú változást elérni. Ez viszont nem bizonyítja, hogy nem lenne sokkal rosszabb a szituáció, ha nem lett volna beavatkozás. Amennyiben ugyanaz fog történni, mint Irakban, valószínűleg néhány év múlva megint előjön majdnem ugyanez a helyzet, majdnem ugyanazokkal a résztvevőkkel, de azt nem tudhatjuk, hogy ha nem tennénk semmit, akkor nem eszkalálódna ódáig a krízis, amit már talán az európai és amerikai vezetés sem tudna kordában tartani.