1636. szeptember 8-án alapították a Harvard Egyetemet, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, Boston külvárosában, így ez lett az Egyesült Államok legrégebbi felsőoktatási intézménye.
Régebbi, mint maga az Egyesült Államok (1776. július 4.). Az intézmény 1639-ben az első adományozó, John Harvard pap tiszteletére kapta a Harvard College nevet, akinek a szobra is megtalálható az egyetemen. A három hazugság szobrának is nevezik, ugyanis nem ő alapította, és nem akkor, hiszen az 1636-ban alapított intézményt eredetileg New College-nek hívták, később nevezték Harvard College-nak. A harmadik hazugság, hogy a szobor nem őt ábrázolja, hiszen senki sem tudta, hogy nézett ki, kiválasztottak a jó megjelenésű diákot, és róla mintázták meg a szobrot.
Az egyetem éves költségvetése 80 milliárd forint körüi összeg, de a felajánlásokkal együtt ez majdnem évi 200 milliárd forint. Tandíja 33 ezer és 50 ezer dollár között van, de a költség 30-75 százaléka megkapható ösztöndíjként. A világ talán leg¬hí¬re¬sebb egyetemén található természetesen a leg¬na¬gyobb egyetemi könyv¬tá¬r, és ez az a hely, aho¬vá a leg¬több ame¬ri¬kai külföldi kö¬zép¬is¬ko¬lás vá¬gyik. 74 Nobel díjas végzett itt, de sok amerikai elnök és vezető politikus is az egyetem hallgatója volt. Ide járt John F. Ken¬nedy, Theodor Roosevelt, Franklin Roosevelt, J.F Kennedy és Obama. De itt végzett Bill Gates, Mark Zuckerberg, Tommy Lee Jones, Al Gore, T.S. Eliot, de Neumann János is, míg Kornai János az egyetem Közgazdaságtan Tanszékének emeritus professzora. Az, hogy a hallgatóinak majd negyede, összesen 4100 diák külföldi, azt jelzi, hogy egy Harvardos diploma valóban jó befektetés, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem bárhol a világon elismert.
1856. szeptember 8-án született Louis Sullivan amerikai építész, az első felhőkarcolók tervezője, a modernizmus atyja.
Az 1800-as évek végén új technika jelenik meg az építé-szetben. A nagyvárosokban nagyon megemelkedtek a telekárak, ezért a középületeket felfelé kellett bővíteni. Az egyre magasabb házakat újonnan megalkotott acélvázas szerkezetekkel támasztották meg. Az első Chicagói Iskola az 1890-es években alakult meg a modern funkcionalizmus jegyében. Az iskola egyik vezéralakja Louis Sullivan tömören megfogalmazta a szerkezeti építés lényegét: „A forma mindig a funkciót követi, és ez törvény.” Chicagói és New York-i irodaházai hatalmas üvegablakaikkal, hálós falfelületeikkel a szerkezeti rendet hangsúlyozzák. 1890-ben megépíti Amerika és egyben a világ első acélszerkezetű magasházát, a Wainwright Building-et. A nyolcemeletes épület – szakítva a történelmi hagyományokkal – teljesen acél vázzal épült.
Sullivan óriási hatással volt a kortárs építészekre, de különösképpen az ifjú Frank Lloyd Wright-ra, aki mesterének tekintette. Sullivan a magasházat egy olyan új, romantikus lehetőségnek tekintette, ami az amerikai városok sziluettjét újraértelmezi.
A magasház prototípusa tehát megszületett, egyben megszületett az új nagyváros is. Az 1899-ben épült Carson-Pirie-Scott áruház már egy forgalmas csomópontban állt Chicago-ban, és ezzel visszavonhatatlanul elindultak az építkezések, és a magasházak átalakították az emberek mindennapi életét.