A Comore-szigeteken tartották meg a térség országait – Madagaszkárt, a Comore-szigeteket, a Seychelles-szigeteket, Mauritiust, valamint a Franciaországhoz tartozó Réuniont – tömörítő szervezet, francia betűszóval, a COI negyedik csúcstalálkozóját. Ezen elvi megállapodás született arról, hogy hosszútávon Madagaszkár legyen a COI éléskamrája, főleg a gabonatermelés felfuttatása révén. Az ötlet annyiban jogos, hogy a „Nagy Sziget” rendelkezik a COI országok termőterületének 90 százalékával. De Madagaszkáron mégsem mindenki örül a jövőbeni „éléskamra státusznak”. A jogvédő szervezetek arra mutatnak rá, hogy a szigeten lévő termőterületnek mindössze 10 százaléka van bejegyzett tulajdonos birtokában. A többi – szabad terület és a falusi lakosság ezeken a földeken gazdálkodik. Ha viszont elkezdődik a nagyüzemi agrártermelés, a falusi gazdálkodókat egyszerűen el lehet kergetni a szabad földterületekről, minden jogi következmény nélkül. A jogvédők és a malgas agrárszakértők azt is hangsúlyozzák, hogy tényleg vannak nagy, potenciális termő területek, de a COI népességének 98 százaléka Madagaszkáron él, és elsősorban a hazai lakosság megfelelő ellátásáról kell gondoskodni. Az exporttal csak akkor lehet kalkulálni, ha ez biztosított – mondják az indiai-óceáni csúcson hozott döntést vitató madagaszkári szakértők.
A „Nagy Sziget” az Indiai-óceán éléskamrája
Madagaszkáron nem mindenki örül az indiai óceáni országok legújabb tervének.
(Visited 1 times, 1 visits today)