Egy 2014-es new york-i tanulmány (a tanulmány itt található) szerint még azelőtt eldöntjük egy arcról, hogy az megbízható-e, mielőtt tudatosan felfognánk a tényt, hogy előttünk van maga az ember.
Azt már korábbi kutatások során megtudhattuk, hogy az emberi agy elég sematikusan vizsgálja egy arc megbízhatóságának mértékét, így nagy valószínűséggel minden embernél hasonló a folyamat. A tanulmányt készítő szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik akkor, ha csak olyan rövid időre villan fel egy arc, hogy annak nem is igazán vagyunk tudatában.
A kutatás során kiderült, hogy már ez is elég ahhoz, hogy az agyunk döntésre jusson, tehát nem kell logikusan gondolkodnunk, mérlegelnünk, majd eldöntetnünk egy emberről, hogy az megbízható-e, ugyanis az agyunk ilyenkor már rég tudja a választ.
A kutatásban 37 18 és 35 év közötti személy vett részt, akiknek 300 különböző arcot mutattak, mindegyiket 33 ezredmásodpercig, majd rögtön utána 167 ezredmásodpercig egy közömbös arcot láthattak, hogy megtagadják az agytól a további vizuális feldolgozást. A kutatásban résztvevő személyek agyának egy bizonyos része, az amygdala, sokkal nagyobb aktivitást mutatott, amikor nem megbízható arcot láttak, sőt még jobban aktivizálódott, ha egyenesen gyanús arcot kaptak a kísérleti személyek.
A kutatás vezetője, Jon Freeman elmondta, hogy az amygdala követi a nem megbízható arcokat, hogy bármikor figyelmeztetni tudja az agy többi részét. Arról egyelőre nem szól kutatás, hogy ez a képességünk velünk született vagy tanult viselkedés.