Pierce Brosnan legújabb filmje, a The November Man a tökéletes mintapéldája annak, hogyan készítsünk olyan filmet, amiből a moziból kilépő delikvens az égvilágon semmire nem fog emlékezni.
A film legnagyobb része egyébként arról szól, ahogy a már említett világsztár ötvözni próbálja a szexi- és a mogorva nézést – többnyire sikertelenül. Brosnan amúgy egy volt CIA ügynököt alakít, akit – meglepő módon – szokásos sablon szerint az utolsó bevetésére hívnak vissza. Ez a bizonyos bevetés természetesen hirtelen óriási horderejű lesz, korrupt orosz politikusokkal és bizonytalan csecsen konfliktusokkal fűszerezve.
Az egész kavalkádban pedig egy Alice nevű szociális munkás lesz a társa, akit a gyönyörű Olga Kurylenko alakít. A véletlenek sorozatának köszönhetően kénytelen miniszoknyába és egy pár végtelenül magas tűsarkú cipőbe bújni, hogy elkapják a gonosz antihőst.
A rendező, Roger Ronaldson (az 1988-as Koktél is tőle származik) pedig olyan mesterien teszi tönkre, az egyébként nem teljesen rossz könyvet, hogy szinte kapkodni kell a fejünket, nehogy minden egyes klisét elkapjunk. A szereplők pedig mindenféle fejlődés vagy valódi magyarázat nélkül ülnek betonba öntve a szerepükben.
A The November Man tehát egy tökéletes augusztusi film, annak minden fáradalmával és kiábrándultságával együtt. Azonban ha megnézi, garantált, hogy nem fog a nyár utolsó pillanataiba kapaszkodni, hanem hátradőlve várja az őszt és minden újabb filmet, amit az új évszak hoz magával.