A Spectator szerkesztője által készített egyszerű kutatás meglepő tényre világított rá: számítási módszerei szerint, ha a britek egyik pillanatról a másikra az Egyesült Államok részévé válnának mint „51. állam”, csak Mississippit előznék meg az 1 főre jutó bruttó hazai terméket mutató listán.
A rangsor kialakításánál a szerző, Fraser Nelson az államok GDP-jét (bruttó hazai termék) elosztotta a lakosságuk számával, majd a vásárlóerő-paritást figyelembe véve korrigálta az értékeket, hogy azok tükrözzék a megélhetési költségeket. Érdekességképpen néhány más európai országot is szerepeltetett. Közülük a Norvégiára kiszámított érték a legmagasabb, amivel az északi ország a 7. Massachusetts, és a 8. New Jersey között helyezkedik el. Az Egyesült Királyság pedig, Alabama mögött szorosan az 50. helyre került.
Az érdekességre a Washington Post is felfigyelt. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a hatalmas gazdasági eredményt felmutató, de magas lélekszámú államok, mint Kalifornia kiszorulnak egy ilyen lista elejéről (14.). Alaszkának ezzel szemben sokkal jobban kedvez a számítási módszer: a legnagyobb területű állam 59 milliárd dolláros GDP-jére mindössze 735 000 fő jut, amivel az első helyre került.
Nelson a fergusoni eseményekre is reflektál. Véleménye szerint a briteknek semmi okuk önelégülten szemlélni az ottani történéseket. Szerinte az a gondolkodásmód miszerint az Egyesült Államokban csak gazdagnak lenni jobb mint náluk, a kevésbé tehetős rétegeket pedig már-már embertelen mértékben elnyomják, téves. A kutatás rávilágít, hogy az USA „leszakadó” államai közül is majdnem mind (ha a délkeleti, London környéki területeket kivesszük akkor mind) jobban áll. Ez persze még nem mutatja elég jól az egyenlőtlenség helyzetét a két országban. Erre a szerző egy másik összehasonlítást prezentál, mely azt mutatja, hogy nem csak a felső 10%, de az alacsony keresetűek is tehetősebbek az Egyesült Államokban, mint a hasonló csoportba tartozó szigetországiak.
Annak oka, hogy az amerikai szegénység és egyenlőtlenség mégis ennyire nyilvánvalónak hat, sokkal láthatóbb az lehet, hogy a különböző anyagi helyzetben lévők földrajzilag is elkülönülnek, egymás életterétől elhatárolódnak. Ez az úgynevezett „White Flight” jelenség eredménye, ami a fehérek kivándorlását jelenti elegáns kertvárosi területekre, mely valóban éles kontrasztot állít egy Fergusonhoz hasonló településsel szemben, ahol a jövedelmek lényegesen alacsonyabbak, a munkanélküliség pedig magasabb, mint az országos vagy akár az állami átlag.
A másik ok pedig az lehet, hogy „senki nem kritikusabb Amerikával, mint az amerikaiak”. Nyíltan vitáznak egyenlőtlenségről, gazdaság és kultúra kapcsolatáról, az oktatásról. A viták pedig olyan hevesek, hogy a világ rendszeresen felfigyel rájuk, így Amerika problémái folyamatosan a figyelem középpontjában vannak.