Ez volt a nap folyamán az amerikai csapások második hulláma. Korábban két F/A-18-as haditengerészeti vadászgép ugyancsak az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl térségében 500 fontos (mintegy 227 kilogrammos) lézerirányítású bombákkal mért csapást az iszlamisták egy önjáró tüzérségi lövegére.
A második hullámban végrehajtott támadások egyikének esetében egy pilótanélküli repülőgép megtámadott egy aknavetőállást, majd amikor az IÁ fegyveresei kisvártatva visszatértek a helyszínre, egy másik drón végzett velük. A másik esetében a négy harci gép egy hét gépjárműből álló, leállított konvojt és egy aknavetőállást támadott. A négy repülő összesen nyolc lézervezérlésű bombát dobott le.
Barack Obama elnök csütörtök este jelentette be: engedélyezte, hogy szükség esetén légicsapásokat mérjenek Irakban az iszlamista szélsőségesekre az amerikai alkalmazottak – katonák, diplomaták – védelmében, továbbá humanitárius segítségnyújtást rendelt el a vallási kisebbségek elleni potenciális népirtás megakadályozása érdekében. Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Obama nem tűzött ki konkrét határidőt a célzott légicsapások befejezéshez és hogy ezeknek elrendelése az iraki katonai helyzettől függ majd, attól, hogy fenyegeti-e veszély az amerikaiakat, vagy hogy szükség van-e a kurd, vagy az iraki biztonsági erők támogatására.
John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Kabulban kijelentette, hogy az iraki rendezés kulcsa továbbra az, hogy egységkormány alakuljon Bagdadban. Earnest is ettől tette függővé az iraki és a kurd biztonsági erőknek nyújtandó nagyobb amerikai katonai támogatást. A fehér házi szóvivő ugyanakkor leszögezte, hogy ez a segítségnyújtás nem lesz “elhúzódó” és nem terjedhet ki arra, hogy újból amerikai csapatokat vezényeljenek Irakba.
John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke pénteken támogatásáról biztosította az Obama által elrendelt légicsapásokat, de bírálta is a Fehér Házat, amiért az nem hamarább szánta rá magát a katonai cselekvésre. Nikolaj Mladenov, az ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja csütörtökön bejelentette, hogy a világszervezet az amerikai légi segélyezés megkezdése után egy humanitárius folyosó megteremtésén dolgozik, hogy a lakosság azon keresztül elmenekülhessen a fenyegetett térségekből.
A légicsapások fordulatot jelentenek Washington Irak-politikájában. Az Egyesült Államok egy csaknem egy évtizeden át tartó háborúskodás után 2011 végén kivonta harcoló alakulatait az arab országból. Obama június óta viszont több száz katonát és tengerészgyalogost vezényelt Irakba tanácsadói feladatok ellátásra és amerikai képviseletek védelmének megerősítésére.