A Ronald Reagan elleni 1981-es merényletkíséretben súlyosan megsebesült férfi 73 éves korában hunyt el.
A merénylet után a fegyverviselési szabályok szigorításáért küzdő aktivistaként nevet szerzett Brady a családja közlése szerint több egészségügyi problémával küzdve halt meg a virginiai Alexandriában – írta a CNN.
Brady már Ronald Reagan 1980-es elnökválasztási kampánya alatt a republikánus politikus szóvivőjeként dolgozott, és amikor Reagan beköltözött a Fehér Házba, az elnök szóvivőjeként folytatta pályafutását. Egyike volt annak a négy embernek, aki megsebesült, amikor 1981 március 30-án megsebesült, amikor John Hickley egy washingtoni hotelnél megpróbálta megölni Reagant.
Brady súlyos fejsérülést szenvedett, és sebesülése olyan súlyos volt, hogy a média egy része már halálhírét keltette. Végül túlélte a támadást, de bal oldalára lebénult, és egész életére tolószékbe kényszerült. Mivel a lövésnek a beszédére is hatással volt, már nem tudta ellátni a szóvivői munkát, ennek ellenére egészen Reagan hivatali idejének lejártáig megőrizte pozícióját.
Miután távozott a Fehér Házból, a fegyverviselési szabályok szigorításáért küzdő aktivistaként szerzett nevet magának. A “Brady Campaign to Prevent Gun Violence” nevű mozgalmának végül 1993-ra sikerült elérni, hogy a kongresszus törvényben kötötte háttérellenőrzéshez a fegyvervásárlást. A Bill Clinton által aláírt és ezzel törvényerő emelt jogszabály Brady nevét viseli.
Brady később megkapta a civileknek adható legmagasabb amerikai kitüntetést (Presidential Medal of Freedom) és a fehér házi sajtószoba is az ő nevét viseli. Barack Obama amerikai elnök egy közleményben méltatta a Bradyt, aki “legendának számít a Fehér Házban”.