Nem várt nehézségekbe ütközött John Kerry amerikai külügyminiszter, amikor tűzszünetet akart elérni a palesztin szervezet és az izraeli kormány között.
Eddig nem tapasztalt akadályokba ütköztek az amerikai külpolitikai alakítói, amikor megpróbálták elérni, hogy a Gázai övezet ellen támadást indított Izrael, és a területet irányító iszlamista Hamász palesztin szervezet között tűzszünet jöjjön létre – írta a New York Times. A két fél közötti tárgyalások kerékkötője ugyanis nem volt más, mint Egyiptom, és a vele szövetséges arab államok, amelyek váratlan fordulatként a Hamászt kezdték el problémának tekinteni, nem pedig a zsidó államot, mint az izraeli állam huszadik századi megalapítása óta mindig.
Egyiptom és több más arab állam, leginkább Szaúd-Arábia valamint az Egyesült Arab Emírségek egyrészről Izrael mellé álltak, a közös ellenség, Irán ellen küzdve. Másrészről az Arab tavasz után az arab államok elkezdtek rettegni a politikai iszlám erősödése miatt, amelyet még Izraelnél is veszélyesebbnek tartanak saját hatalmukra. Sokan – köztük leginkább Izrael – attól tartott, hogy az arav forradalmak után az új kormányzatok jobban fognak hallgatni a palesztinokkal rokonszenves polgáraikra, és ellenségesebb politikát fognak folytatni a zsidó állammal szemben.
Ennek azonban pont az ellenkezője történt. Az egyiptomi vezetés nyíltan ellenséges lett a Hamásszal szemben, az iszlamista szervezetet téve főleg felelőssé a Gázai övezetben történő vérrontás miatt. Ez Washington szemszögéből azért lényeges változás, mert egészen mostanáig Kairó volt a közvetítő az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek bélyegzett szervezettel folytatott tárgyalásokban, és az egyiptomi vezetés segítségével sikerült fegyverszüneti megállapodásokat létrehozni a Hamász és az izraeli kormány között.
Egyiptom ugyan még mindig kapcsolatokat tart fent a palesztin szervezettel, de most már nem olyan lelkes, ha érdekeiket kéne képviselni. Ez pedig jelentősen megnehezítette John Kerry amerikai külügyminiszter dolgát, amikor el akarta érni a harcok leállítását – írta a Times. Mivel kétségessé vált, hogy Kairó mennyire hatásosan tudja ellátni a közvetítő szerepét, Kerry kénytelen volt olyan országokhoz fordulni, amelyek barátibb kapcsolatot ápolnak az iszlamistákkal, mint például Katar és Törökország.
Ez azonban kényes helyzetbe hozta az amerikai külügyminisztert, mivel több politikai elemzőben is azt vetette fel, hogy az amerikai külügyminiszter kevésbé ellenséges a Hamásszal szemben, mint sok arab ország – és egyben kevésbé támogatja Izraelt.