A kémek országa

A július 4-ei ünnepség a Berlini amerikai nagykövetségen nem úgy sült el ahogy azt tervezték. A tavalyi lehallgatási botrány már éppen kezdett lecsengeni, erre jött egy újabb, amely felborzolta a kedélyeket. Az ünnepség jó alkalom lett volna arra, hogy a német politikai elit egy jót cseverésszen az amerikai diplomatákkal, de ehelyett néhány vendég egyfolytában az amerikai házigazdák kémkedési szokásairól diskurált.

Mielőtt még elkezdődött volna a party pénteken, az amerikai nagykövetet, John Emersont bekérették a berlini Külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon az újabb lehallgatási botrányra, amely a német kormány ellen irányult. Nem ez volt az első eset, mint tudjuk. Tavaly ősz óta, amikor Angela Merkel, német kancellár megtudta, hogy évek óta lehallgatja az Egyesült Államok a telefonbeszélgetéseit, folyamatosan csökken a bizalom Berlin és Washington között, és ez egyre rosszabb lesz.

A múlt héten két újabb kémkedési botrányra derült fény. Az első csütörtökön robbant ki. A német média azt állította, hogy az NSA (az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség) kémkedett egy olyan ember után, aki éppen azon dolgozik, hogy megvédje az internetezőket az NSA kémkedésétől. Majd másnap, július 4-én jött a második botrány. A német Süddeutsche Zeitung és más egyéb sajtóorgánum azt állította, hogy a német BND vagyis a német szövetségi hírszerző szolgálat egyik magas rangú munkatársa az Egyesült Államoknak kémkedett.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy állítólag a CIA is részt vett a kémkedésben. A német illetékesek csak annyit árultak el az ügyben, hogy július 2-án letartóztattak egy férfit, aki külföldi kormánynak kémkedett. “Ha ez igaz, akkor egy nagyon komoly ügyről van szó. Ha ez igaz, akkor ez egyértelműen ellentétes azzal, amilyennek kellene lennie egy partneri együttműködésnek.” – nyilatkozta Angela Merkel egy pekingi sajtótájékoztatón. Nem mindenki volt a német vezetésben ilyen diplomatikus. A német lakosságot érzékenyen érinti a magánélet témája, hiszen nagyon sokáig éltek a saját titkosrendőrségük – a náci gestapo, majd a kelet-német Stázi – felügyelete alatt. Így az különösen aggasztotta őket, amikor tavaly Edward Snowden kiszivárogtatta, hogy több millió német állampolgár után kémkedett az NSA. Az emberek reakcióját legjobban Joachim Gauck, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke foglalta össze: “Ha az állítások igazak, itt az idő, hogy azt mondjuk: Elég már!”

A leginkább bosszantó a legújabb lehallgatási botrányban, az nem a kémkedés ténye, hanem az ügyetlenség, – olvasható a berlini Internationale Politik-ban. A német sajtó szerint, az amerikai nagykövetség Berlinben olyan információkat kapott meg a Snowden ügyét vizsgáló parlamenti bizottság üléséről, amelyeket ingyen is meg tudtak volna szerezni, csak beszélniük kellett volna néhány német jogalkotóval. „Ahelyett, hogy – amerikai hírforrások szerint – 34 ezer dollárt fizettek volna a kettős ügynöknek.”

„Amerika együttműködik a németekkel, hogy minél előbb megoldjuk a helyzetet.” – mondta Josh Earnest a Fehér Ház szóvivője, aki nem árulta el, hogy mi igaz a jelenlegi botrányból. „Mit is mondhatnék? Az Egyesült Államok és Németország kapcsolata hihetetlenül fontos.”

“Ha az Egyesült Államok rendbe akarta volna hozni a kapcsolatát Németországgal, akkor tájékoztatniuk kellett volna a német vezetést, hogy a hírszerző szolgálatukban besúgó van.” – vélekedett Constanze Stelzenmüller, német politológus. “Ez egy nagy segítség lett volna, hogy a bizalom újra kiépülhessen. Nem tudom, hogy az amerikai barátaink mit gondoltak.”

Az újabb botrány tehát nem okozott nagy törést a német-amerikai viszonyban, ám az biztos, hogy Németország kétszer is meggondolja majd, hogy segítsen-e az Egyesült Államoknak, bármilyen kérdésben. Ez év végén az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy aláírhat egy szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval, ahol Németországnak döntő szavazata van. Az Oroszországgal kialakult patthelyzet megoldásában is elengedhetetlen Németország támogatása az Egyesült Államok felé.

Az újabb kémkedési ügy tehát egyre fontosabbá válik, hiszen minden ilyen botrány nehezebbé teszi a német politikusok számára, hogy úgy gondoljanak Amerikára, mint bizalmas barát és szövetséges. “Ezek nem olyanok, amik csak úgy elmúlnak és minden rendben lesz.” – mondta Stelzenmüller. Az amerikai nagykövet, a július 4-ei ünnepségen nem tett említést a botrányokról. “Az erdők, mezők és farmok nemzete vagyunk.” – hangoztatta Emerson. Ám a német választók növekvő többsége már úgy gondol az Egyesült Államokra, mint a kémek országára.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez