Egyre több és több amerikai vállalat teszi át székhelyét az Egyesült Államokon kívülre, olyan országokba, ahol kevesebb iparűzési adót kell fizetniük. Az amerikai politikus nem örülnek, de egyelőre nem tudnak semmit sem tenni.
A CBS összefoglalója szerint már 44 amerikai vállalat vállalta, hogy külföldre költözik – közülük 14 cég 2012 óta – csak azért, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük. Legutóbb egy minneapolisi cég, az orvosi eszközöket gyár Medtronic tett át székhelyét Írországba, ahol az amerikai 34 százalékos iparűzési adóval szemben mindössze csak 12,5 százalékos adót kell fizetnie.
Hasonló lépésre készült a világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége, a Pfizer is, amely csak májusban adta fel a küzdelmet ennek elérésére. Az amerikai szabályozás értelmében egy amerikai cég akkor költözhet át egy másik országba, ha a részvények húsz százaléka külföldi tulajdonban van. A Medtronic ezt a Covidien nevű ír cég 42.9 milliárd dolláros felvásárlásával érte el.
A Pfizer a brit AstraZeneca felvásárlásával próbálkozott, hogy az amerikai 27,4 százalékos adót 21,3 százalékra csökkentse, amellyel a becslések szerint egymilliárd dollárral kevesebb adót kellett volna fizetniük. Ez évente több mint kétszázmillió dolláros profitnövekedést eredményezett volna.
A külföldre költözésnek még egy előnye van. A cégek akkor ugyanis hozzáférnek offshore bankszámláikhoz. ACBS cikke szerint az amerikai cégek nagyjából kétezer-milliárd dollárnyi pénzt tárolnak külföldi bankszámlákon, de a pénzt csak úgy tudnák visszavinni az Egyesült Államokba, ha utána jövedelemadót fizetnek. A kongresszus évek óta nem tudja megoldani ezt a kérdést.
Az amerikai törvényhozók nem örülnek annak, hogy egyre több és több cég menekül külföldre az adófizetés elől. Az előző hónapban 14 szenátor törvényjavaslatot nyújtott be annak elérésére, hogy két éven át ne történjen ilyesmi, szerintük ugyanis ennyi idő kellene ahhoz, hogy megfelelő adótörvényeket alkossanak a külföldre menekülés megnehezítésére. A szenátorok terve szerint két évre ötven százalékra növelnék a külföldi tulajdonrészesedés arányát a mostani húsz százalékról, amely gyakorlatilag útját állná a gyakorlatnak.