Az amerikai bombázó és a lelövésére küldött német vadászpilóta örök barátsága. A partraszállás hetvenedik évfordulója alkalmából egy olyan második világháborús történetet elevenítünk fel, amelyre a háborús történetekkel kapcsolatban csak ritkán elhangzó jelzőket lehet használni: szívmelengető, megható és csodásan szép.
Charlie Brown hadnagy egy B-17 nehézbombázó pilótájaként 1943 december huszadikán egy németországi bombázás után tartott visszafelé egy brit repülőtérre a már szinte teljesen ronccsá lőtt bombázóval, amikor először találkozott azzal az emberrel, aki később egyik legjobb barátja lett. Bár amikor először meglátta őt, biztosan nem gondolta volna. A kérdéses ember ugyanis a német légierő egyik ász pilótája, Franz Stigler főhadnagy volt, aki eredetileg azért repült oda a bombázóhoz, hogy lelője.
Stigler még a földről, üzemanyag felvétele közben látta meg a hazafelé tartó ellenséges bombázót, és azonnal a nyomába eredt, de amikor a közelébe ért, már nem tudta rávenni magát, hogy leszedje a rommá lőtt gépet, ami már alig bírt repülni. Mint később elmondta, amint meglátta, hogyan néz ki a gép, amelynek farokrésze szinte teljesen hiányzott, és gépágyúi is használhatatlanul lógtak, rögtön tudta, hogy a bombázóban súlyosan sérült embereknek kell lennie.
{youtube}nNmypZ9lv94{/youtube}
Elmondása szerint a gépet látva azonnal egyik parancsnokának szavai jutottak eszébe, aki közölte vele és pilótatársaival, hogy ők mindenek előtt vadászpilóták, és ha egyszer is meghallja, hogy ejtőernyővel ereszkedő ellenségre lőnek, ő maga fogja őket agyonlőni. „Számomra olyan volt, mintha ejtőernyőn lógtak volna” – mondta később a Brown vezette bombázóra utalva. „Nem tudtam őket lelőni”
Brown közben, amikor meglátta a német vadászgépet, biztos volt abban, hogy számára eljött a vég, így igazán meglepődött, amikor a bal, majd a jobb szárnyánál repülő német vadászpilóta nem kezdett el tüzelni, hanem arra próbálta meg rávenni, hogy tegye le a gépen egy német repülőtéren, vagy repüljön a közeli Svédországba, hogy biztosan túléljék az esetet. Brown azonban úgy döntött, megkísérli elérni Nagy-Britanniát. Stigler ezt látva végigkísérte a német légteren a súlyosan sérült gépet, majd a légtér elhagyása előtt melléjük repült, tisztelgett, és útjukra engedte őket.
A két pilóta végül 1990-ben találkozott egymással újra, miután Brown pár évvel korábban úgy döntött, hogy megkeresi a német pilótát, akinek az életét köszönheti, és sikerült felkutatnia az akkor már majdnem negyven éve Kanadában élő, és ott sikeres üzletemberré vált Stiglert. A két férfi ezután közeli barátokká váltak. Mindketten 2008-ben hunytak el, pár hónap különbséggel. Megható találkozásukat videón örökítették meg.