Bár egészen a második világháború idejéig teljesen megszokott volt, hogy akár a jogi diploma megszerzése nélkül is tagja lehetett valaki a nagy hatalommal rendelkező amerikai legfelsőbb bíróságnak, ma már csak pár egyetem adja a bírákat. A mostani kilenc bíró a három legnagyobb egyetem végzőse.
A Times oldalán jelent meg a lista, amelyet érdemes minden olyan amerikai középiskolásnak elolvasnia, akinek távolabbi terveiben az szerepel, hogy a legfelsőbb bíróság tagja akar lenni. Abból ugyanis kiderült, melyek azok az egyetemek, amelyek jogi kara a legtöbb legfelsőbb bírát adta az Egyesült Államoknak. Pedig régebben egyáltalán nem volt szempont, hogy az alkotmánybíróság szerepét is betöltő tanács tagjai a jogtudományok doktorai legyenek – sőt még az sem, hogy egyetemre jártak.
Az Egyesült Államok történelme során 112 ember szolgált a legfelsőbb bíróságban, és közülük 64-nek nem volt jogi diplomája, mivel a jogászkodás nem volt felsőfokú végzettséghez kötve – sokan egy bíró, vagy egy ügyvéd mellett tanulták ki a szakmát. Így szerzett elég jogi ismeretet a legfelsőbb bíróság húsz tagja. 44-en pedig ugyan jártak egyetemre, de azt nem fejezték be. Először 1832-ben volt olyan bíró a tagok között, aki a jogtudományok doktora volt, és utoljára 1941-ben kapott bírói széket olyan jogász, aki nem diplomázott le.
A 48 jogi doktori végzettséggel rendelkező bíró több mint fele pedig három nagy egyetem falai közül került ki. Ezek között nincsen olyan nagy meglepetés. Az első helyen a Harvard áll, ahol 15 bíró végzett, a másodikon a Yale, hat bíróval, a dobogó harmadik fokán pedig a Columbia egyetem áll, amelynek falai közül négy bíró került ki.
E három egyetem egyre nagyobb befolyását jól mutatja, hogy a mostani 9 bíró mindegyike egy három egyetemen szerezte meg a jogi diplomáját: John G. Roberts Jr., Atonin Scalia, Athony M. Kennedy, Stephen G. Breyer, és Elena Kagan a Harvardon; Clarence Thomas, Samuel A. Alito Jr., és Sonia M. Sotomayor a Yale-en, míg Ruth Bader Ginsburg a Columbián.