És az első menetet a mérsékelt, üzletorientált pártvezetés nyerte meg a mélykonzervatív Tea Party jelöltjeivel szemben, akik jobbról előzve próbálják kiütni a nyeregből a szerintük a párt alapelveit elhanyagoló republikánusokat. A tét nem csekély: a szenátusi többsége, amelyet a republikánusok a novemberi kongresszusi választások alatt próbálnak megszerezni.
A republikánus választók kedden Dél-Karolina és Ohio államokban is párton belüli előválasztásokon döntöttek arról, ki képviselje a konzervatívokat a novemberi választásokon: a pártvezetés által támogatott politikusok, vagy a párt mélykonzervatív értékeket képviselő szárnyának, a 2010-ben erőssé vált Tea Party jelöltjeit. Az egymással vitában álló felek között ez volt az első, de nem az utolsó harc az őszi választások előtt, és a pártvezetés komolyan készült a keddi megmérettetésre. Attól tartanak ugyanis, hogy a republikánus bázist felpezsdítő jobboldali „teadélutánosoknak” semmi esélye sem lenne a demokrata politikusok ellen, mert jelöltjeik túlságosan radikálisak az amerikai választók számára.
Dél-Karolina volt az első csatatért a két frakció között, ahol a pártvezetés által támogatott Thom Tillis, az állami képviselőház elnöke nézett szembe egy libertáriánussal és egy baptista lelkésszel. Tillis olyan nagyágyúk támogatását élvezte, mint a Kereskedelmi Kamara, vagy a George Busht az elnöki székbe segítő Karl Rove szervezete, az American Crossroads, amelyek 2,5 millió dollárt költöttek televíziós választási hirdetésekre, hogy elősegítsék Tillis győzelmét. A mérsékelt politikus emellett Mitt Romney és Jeb Bush áldását is élvezhette.
Tillis ellen pedig leginkább a demokrata Kay Hagan, Észak-Karolina hivatalban lévő szenátora küzdött, akinek az előválasztás győztesével kell majd megmérkőznie novemberben. Az újonc szenátort az elemzők nagyon sebezhetőnek tartják, akit van esélye megverni a republikánusoknak egy nem túl radikális jelölttel, mint Tillis. Ezt tudja a demokrata politikus is, aki „beszállt” a republikánus előválasztási kampányba, és liberális szervezetekkel együtt majdnem hatmillió dollárt költött el Tillist támadó politikai hirdetésekre, amelyek főleg konzervatív rádióadókon lehetett hallani.
A demokraták azt akarták elérni, hogy ne Tillis győzzön, és egy radikális republikánus jelölt legyen az ellenfele novemberben, aki ellen nagyobb eséllyel indul Hagan. De már azzal is elégedettek lettek volna, ha Tillis nem szerzi meg a szavazatok 40 százalékát, és a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt egy második fordulóra kényszerült volna. Rávilágítva ezzel a Republikánus Párton belüli széthúzásra.
A demokraták számítása azonban végül nem jött be. Tillis a szavazatok 48 százalékát kapta meg, ezzel egyértelműen győzött. És vele együtt győzött a párt vezetése is, akik ezzel egy fontos győzelmet arattak a párton belüli küzdelemben a radikálisok ellen, életben tartva reményüket arra, hogy a novemberi „midterm” választásokon újra a republikánusok lesznek többségben az amerikai szenátusban. A következő hetekben azonban még több államban is meg kell harcolniuk a teadélutánosok mozgalmával. Mozgalmas időszak következik.