Ezzel már ők lettek a legtöbbet kereső középosztálybeliek az egész világon. Ráadásul az amerikaiak további lecsúszással néznek szembe, ahogy az európai középosztály is kezd felzárkózni.
Vezető hír volt a kanadai és az amerikai oldalakon a New York Times elemzése, amely szerint már nem az amerikai középosztály a legtehetősebb a világon, és a vezető helyet északi szomszédjuk, Kanada vette át. A Times adatai szerint az átlagos, adózás utáni jövedelem egy négytagú család esetében átlépte a 75 ezer dollárt Kanadában, az Egyesült Államokban azonban megállt ennél a számnál – még 2000-ben. És azóta semennyit sem nőtt.
A Kanadában azonban a jövedelem növekedése nem állt meg 14 évvel ezelőtt. A Times adatai szerint 2000 és 2010 között húsz százalékkal emelkedtek a középosztálybeli fizetések, és ezzel szép lassan átvették a vezető helyet az Egyesült Államok elől. Az USA-ban még mindig a legmagasabb a teljes társadalomra érvényes átlagjövedelem, de ez inkább csak a leggazdagabbaknak kedvezett.
A szegény réteg pedig közben még jobban leszakadt.
A Times magyarázata szerint a leszakadást három tényező befolyásolta leginkább. Az első az oktatás színvonala, amely az Egyesült Államokban nem fejlődött annyira, mint a többi fejlett országban, így a tudást igénylő, jól fizető állások tekintetében az amerikai gazdaság tért vesztett. A második, hogy az amerikai vállalatok kevésbé hajlandóak emelni a dolgozók fizetését, miközben a vezető beosztásban dolgozó emberek jóval többet keresnek, mint a többi fejlett országban.
A harmadik pedig, hogy kanadai és a nyugat-európai országok kormányai agresszívebb adópolitikai lépéseket tettek a középosztálybeli és a szegény réteg nettó fizetésének emelésére. Az USA-ban a gazdagok jóval kevesebb adót fizetnek a fejlett országokban élő társaiknál, míg a középosztály tagjainak adóterhei nem csökkentek. Bruttó fizetésük hiába nem csökkent annyival, mint Nyugat-Európában és Kanadában, adózás után már jóval nagyobb a különbség.