Egy “nyílt titok” a fekete nyomornegyedekkel kapcsolatban

Egy fontos tény, amiről szinte soha nem szerepel az amerikai közbeszédben.
Az amerikai nagyvárosok egyik legszembetűnőbb jellemzője, hogy a második világháborút követően élesen elkülönültek a jómódú (fehér) középosztálybeli és a szegény (fekete) városrészek, bebetonozva ezzel a társadalmi különbségeket. Ezek létrejötte azonban nem volt teljesen természetes, önmagától kialakult folyamat eredménye, hanem kellettek hozzá az amerikai kormányzatok lakásügyi intézkedései, amelyek erőteljesen elősegítették a belvárosi, szegregált gettók kialakulását, megakadályozva a fehérek és feketék keveredését.
Ez az a tény, ami szinte soha nincsen megemlítve, amikor a szegregált szegénység problémájának megoldásáról van szó a közbeszédben, és aminek elismerése nélkül nem lehet megfelelő módszert kidolgozni leszakadó szegények megsegítésére – jelentette ki Emily Badger, a Washington Post oldalán. A legnagyobb problémát az oktatás jelenti, hiszen a szegény negyedekben élő gyerekek sokkal rosszabb minőségű oktatást nyújtó iskolai kerületekben tudnak tanulni, mint a középosztálybeli diákok, akik a magas színvonalú iskolákat elvégezve jóval nagyobb előnnyel indulnak neki az életnek.
A cikk szerint a leszakadó szegény feketék felzárkóztatására indított kormányzati programok kudarcra vannak ítélve, ha nem fogadják el azt a tényt, hogy a szegénynegyedek nem csak úgy maguktól, pusztán a piaci erők hatására alakultak ki, hanem nagyban hozzájárultak kormányzati intézkedések is, amelyek nem nyíltan ugyan, de a fehérek lakta negyedeket védték a feketék bevándorlása ellen.
Több nagyvárosban is hatalmas lakótelepeket hoztak létre, ahova csak feketéket költöztettek, majd “magukra hagyták” őket, a fehérek elköltözést autópálya építésekkel segítették, és a kormányzati lakáshitel-támogatásokat is úgy alkották meg, hogy segítsék a fekete városrészek kialakulását, és a tömegközlekedési rendszerek tervezésekor is ez vezette a hatóságokat. A főleg a hatvan években, a polgárjogi mozgalmak és az Egyesült Államokat majdnem szétszakító faji feszültségek idején hozott döntések pedig máig éreztetik hatásukat – és sok olyan hely van, ahol máig helyi rendeletek tiltják megfizethető, a szegényeknek szánt lakások építését, védve a helyi – fehér – közösséget a feketék megjelenésétől.
Amíg a mostani döntéshozók nem fogadják el, hogy csak hasonló, csak éppen pont ellenkező hatást kiváltó kormányzati intézkedésekkel lehet csak megszüntetni a gettók további lemorzsolódását, a probléma továbbra is élni fog.