Ezt a döntést a Nagy Tavak régiójának államfői hozták luandai csúcsértekezletükön. A magát Ruandai Demokratikus Felszabadító Erőnek (FDLR) nevező lázadó csoport tagjai húsz éve érkeztek Ruandából a Kongói Demokratikus Köztársaság Kivu tartományába. Ott illegális bányászatból és fosztogatásból éltek, a kongói hatóságok és az ENSZ erői már régóta harcban állnak velük. Az FDLR tagjai közül sokan aktívan részt vettek az 1994-es népirtásban, állítja a jelenlegi ruandai kormány. Az FDLR idén év elején jelezte: hajlandó letenni a fegyvert. El is kezdődött a leszerelés, de aztán a nyár elejére elakadt a folyamat. Pedig a Kongói Dk, a legtöbb környező ország és a Kongóban jelenlévő ENSZ haderő is a békés megoldást szorgalmazza. A mostani luandai csúcson közölték, hogy december 31. a végső határidő a fegyverletételre. Ha addig ez nem történik meg, akkor megindul a döntő katonai offenzíva. A luandai csúcsértekezleten nem vett részt az összes meghívott. Hiányzott például Paul Kagame ruandai elnök is, aki pedig közvetlenül érdekelt az FDLR-rel kapcsolatos ügyekben. Távolléte nem véletlen. Kagame már korábban ellenezte a békés fegyverletételt. Ennek ugyanis az lehet az eredménye, hogy az FDLR harcosai visszatérnek Ruandába és ott folytatják ellenzéki tevékenységüket. Kagame a katonai megoldás híve, de ezt a Kongói Dk, amelynek területén az FDLR aktív, és az ENSZ is lehetőség szerint el akarja kerülni. Az FDLR pillanatnyi álláspontja nem világos és Kagame ruandai elnöknek sok „színfalak mögötti” eszköze van arra, hogy megakadályozza a fegyverletételt, illetve kikényszerítse az FDLR elleni harcok folytatását.