Az extrém forróságnak rengeteg negatív hatása van mind az emberekre, mind a környezetre. Megnőhet a halálozási arány, a terményeket tönkreteszi a tűző nap, illetve az energiaellátásra is negatívan hat. „A megfigyeléses adatok a szárazföldi meleg szélsőségek folyamatos növekedését mutatták a globális felmelegedés úgynevezett szünetelése során” – olvasható az MNO oldalán.
A Nature Climate Change nevű folyóiratban megjelent publikáció említi a legutóbbi tragikus hőhullámokat; Európában 66 ezer ember halt meg 2003-ban, Oroszországban pedig 55 ezren vesztek oda 2010-ben. Pakisztánban 2010-ben 53,5 fokos rekordhőmérsékletet mértek, ami 1942 óta a legmagasabb egész Ázsiában.
A globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedésének lassulása a különösen forró évnek számító 1998-ban kezdődött. A szakemberek olyan tényezőkkel hozzák összefüggésbe a jelenséget, mint az óceánok extra hőelnyelése, valamint az ipari folyamatok melléktermékeként és a vulkánkitörések során a légkörbe kerülő kén-dioxid mennyiségének növekedése. (A vulkanikus gáz parányi részecskéi a földi légkör megfelelő rétegébe jutva kénsav- és vízrészecskékké alakulnak, amelyek visszaverik a napfényt a világűrbe, hűtve a Föld légkörét.)
Egyelőre nem tudni, hogy a felmelegedés szünetelése ellenére miért növekedett tovább a szélsőséges hőségek előfordulása. „Nincs okunk azt feltételezni, hogy megáll a még több forró szélsőség irányába mutató trend” – mondta a tanulmányt vezető Sonia Seneviratne, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola Légkör- és Klímakutatási Intézetének munkatársa.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyik tavalyi áttekintése szerint 56 ország számolt be melegrekordról 2001 és 2010 között, és csupán 14 jelentett új hidegrekordot. Michel Jarraud, a WMO főtitkára a héten tartott genfi találkozón elmondta, az eddig mért 14 legforróbb év közül 13-at 2000 óta jegyezték fel.