Rövid idő alatt döntött a hágai nemzetközi törvényszék egyik különleges, un. előzetes tanácsa: a volt elefántcsontparti elnök ellen stabil vádiratot állított össze a testület főügyésze, így Gbagbónak bíróság elé kell állnia. Tavaly ugyanez a testület még visszadobta az ügyészség vádjait, mert azok főleg névtelen forrásokra hivatkozva fogalmazódtak meg. Gbagbo 2010-ben nem ismerte el elnökválasztási vereségét és fegyveres ellenállást hirdetett. Hívei sok civilt is megöltek, akik a választásokat megnyert Alassane Ouattarát támogatták. Végül francia beavatkozással verték le a Gbagbo vezette lázadást, és a volt elnököt azonnal átadták a hágai nemzetközi bíróságnak. Azóta is előzetesben van. Egy év alapos nyomozás után újabb, ezúttal már 22 ezer oldalas vádiratot nyújtott be az ügyészség. Ebben 108 névvel vállalt tanúvallomás is van. A vádiratból kiderül, hogy Gbagbo már a választások előtt elhatározta: veresége esetén sem mond le a hatalomról. Ezért felfegyverezte a mögötte álló párt ifjúsági szervezetét és a zsoldosokat is fogadott. Amikor kiderült, hogy ellenfele, Alassane Ouattara nyert, Gbagbo először jogi érvekre hivatkozva vitatta az eredményt, majd elindította az előre eltervezett fegyveres akciókat. Ezek egy része a civil lakosság megfélemlítésére irányult, Alassane Ouattara híveit szisztematikusan, üldözték és sokukat brutálisan meggyilkolták. Gbagbo zsoldosai fosztogattak is és rengeteg nőt erőszakoltak meg. A hágai bíróság előzetes tanácsa, amely három bíróból áll, 2:1 arányban úgy döntött, hogy a vádirat alapján a volt elefántcsontparti elnök négy konkrét pontban alaposan gyanúsítható, tehát a nemzetközi bíróság elé kell állnia. A pernek, amelynek időpontját még nem tűzték ki, nagy hatása lesz Elefántcsontpart belpolitikai életére, hiszen Ouattara nemzeti megbékélést hirdetett és Gbagbo volt hívei abban reménykedtek, hogy az exelnök megússza a pert.