Így küzd Kazahsztán a békéért és a toleranciáért
A közép-ázsiai posztszovjet országok közül Kazahsztán a legnyugodtabb és a legeredményesebb gazdaságilag. A nyersanyagokban gazdag területen több mint 130 nemzetiség és 40 nagyobb vallás él együtt békében.
Kazahsztán sikeres nemzetiségi politikáját a nemzetközi szervezetek is nagyra becsülik – derül ki a budapesti Kazah Nagykövetség dokumentumából. A nemzetközi megfigyelők szerint az ország vezetői a versenyképességet segítő belpolitikát tudtak kialakítani Nurszultán Nazarbajevvel.
Az etnikai és vallási tolerancia legnagyobb országos intézményét, a Kazahsztán Népei Közgyűlését húsz évvel ezelőtt hozták létre, amely közvetlenül az ország elnökének alárendelve a nemzetiségek közötti konszolidáció és a közmegegyezés harmonizálására törekszik. A Közgyűlés nemzetközi szervezetekkel és más államok intézményeivel is együttműködik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel például közösen hozták létre a Humanitárius kutatások központját, amely a nemzetiségek közötti kapcsolatok kutatását végzi.
A további munkát az az alkotmánymódosítás is segíti, amely megnövelte a képviselők számát a Parlament Alsóházában és kilencet közülük éppen a Kazahsztán Népei Közgyűlése delegál. Ezenkívül elfogadásra került a Nemzeti egység doktrinája elnevezésű dokumentum, amely a nemzetiségi politika céljait, alapelveit és feladatait foglalja magába.
A vallási tolerancia fontos intézménye pedig a már négyszer megrendezett Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek Értekezletei. A 2003 szeptemberi első asztanai találkozón a világ aktuális katonai konfliktusairól és az azok megoldására tett törekvésekről tárgyaltak az európai, ázsiai, afrikai és közel-keleti vallási vezetők. Erre idén, immár ötödik alkalommal, június 10-11 között kerül sor a kazah fővárosban, ahol többek között a terrorizmus értelmezéseiről is lesz szó.
Kép: Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek Értekezlete Asztanában, 2012.05.30. (Europress/AFP)