Az új Iszlám Törvény Ausztriában: Nincs több szélsőséges prédikáció és külföldi támogatás
A vallási radikalizmus elleni harc, a saría bevezetésének megakadályozása, valamint a külföldi iszlamista szervezetek befolyásának megszüntetése – röviden erről szól az Ausztriában nemrég elfogadott új Iszlám Törvény . Bécs szerint a törvény modellként szolgálhat egész Európa számára.
Az osztrák parlament február 25-én elfogadta az új Iszlám Törvényt, ami lényegében az 1912-es Iszlám Törvény (Islamgesetz) megreformálását jelenti. A törvény akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia által 1908-ban annektált terület (amai Bosznia-Hercegovina) muszlim közösségének jogi és egyéb helyzetét volt hivatott rendezni: a monarchiában legális és szabadon gyakorolható vallás lett az iszlám, cserébe elég sok muszlimnak be kellett lépnie a hadseregbe.
A február 25-én elfogadott új törvény főbb pontjai röviden: Legelőször is a törvény megtiltja a mecsetek, az iszlám központok, muszlim szervezetek,valamint imámok külföldi finanszírozását. Ezzel akarják „semlegesíteni” a külföldi befolyást, főleg az Öböl-menti államok (Katar és Szaúd-Arábia) és Törökország szervezeteitől való pénzügyi függést. Másodszor a saría nem fog elsőbbséget élvezni az osztrák szekuláris törvényekkel szemben. A muszlim közösségek nem állíthatnak fel saját saría-bíróságot és nem kötelező érvényűek a döntések a közösség tagjai számára. Harmadszor Bécs azt is megtiltotta, hogy újabb külföldi imámok dolgozzanak az országban. Jelenleg körülbelül 300 imám végez „vallási tevékenységet” Ausztriában, de ezek között vannak török (60) és öböl-menti állampolgárok is. Továbbá kötelező megtanulniuk a német nyelvet, valamint az az imám, aki törvényt sért, toboroz a dzsihadistáknak, vagy uszító prédikációkat tart, elbocsátható az állásából.
Ugyanakkor cserébe az új törvény sok mindent biztosít a muszlimok számára. Imahelyeket lehet létesíteni a kórházakban, börtönökben és a hadseregben. Megtarthatják az iszlám ünnepeket és ápolhatják a szokásokat, sőt a munkáltatónak figyelembe kell venniük a muszlim alkalmazottak vallási előírásait. Továbbá engedélyezik az iszlám vallási előírásoknak megfelelő – halal – élelmiszerek elkészítését és árusítását az országban.
„Nincs olyan, hogy az államoknak külön verziójuk legyen az iszlámmal kapcsolatban. Az iszlám univerzális és a forrásai tiszták. Azon országok vezetői, amelyek az iszlám saját verzióit akarják megteremteni, az mind hiábavaló próbálkozás” – jelentette ki Mehmet Görmez, a Törökország Vallásügyi Igazgatóságának elnöke. Ankarának nem tetszik az új törvény és az iszlamista szervezetekkel együtt „diszkriminációt és iszlamofóbiát” kiáltanak és tiltakoznak a döntés ellen. Ezzel párhuzamosan az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azért kritizálta az új törvényt, mert nem tiltja meg a burkák viselését és a minaretek építését.
Ausztriában az iszlám vallásúak száma az 1990-es években kezdett el rohamosan emelkedni, amikor sok bosnyák menekült az országba a jugoszláv háborúk elől. 2001-ben körülbelül 150 000 muszlim volt, de jelenleg a lakosság 7-8 százaléka (575 000) iszlám vallású. Bécsben például a lakosság 12,5 százaléka muszlim, de a muszlim tanulók lényegében már többen vannak a középiskolákban, mint a keresztények. A legnagyobb problémát az osztrák hatóságok számára ugyanakkor a szélsőségesek és radikálisok jelentik: az osztrák terrorelhárítási hivatal (BVT) egyik tavalyi jelentése a radikalizálódásra és a szalafizmus terjedésére hívja fel a figyelmet, ami “együtt jár” a saría bevezetésével. A hatóságok körülbelül 190-210 főre teszik azon osztrák állampolgárok létszámát, akik kiutaztak Szíriába és Irakba, s valamelyik terroristacsoport oldalán harcolnak.
A kép forrása: Europress/AFP