Megállíthatatlannak tűnik a kongói hadsereg Észak-Kívuban
A kongói kormányerőknek sikerült kiűzniük az FDLR lázadó szervezet harcosait Észak-Kívu tartomány hegyvidékes részeiről, és a katonák üldözőbe vették a menekülő harcosokat. Az FDLR az egyik legrégebb óta működő lázadó milícia a térségben: részt vett az 1994-es ruandai népirtásban, amely során 800 ezer tutszit mészároltak le.
Halálos áldozatokról és sérültekről még nem érkeztek hírek. A kongói kormányerők szóvivője azonban elmondta, hogy csapataik megállás nélkül nyomulnak előre az FDLR lázadói által korábban megszállt területeken. Körülbelül 100 kongói katona és kommandós vett részt az offenzívában, és a legutóbbi információk szerint sikerrel foglalták el a Kirumba erdő közelében található magaslati harcálláspontokat, dombokat és hegyeket, ahova korábban a lázadók fészkelték be magukat. Szemtanúk és helyi lakosok a Reuters hírügynökségnek megerősítették, hogy komoly harcok voltak a térségben, és mindkét fél nehézfegyvereket is bevetett. A kongói kormányerők közben arról is beszámoltak, hogy a megfutamított FDLR-csapatok a Virunga Nemzeti Park dzsungelébe húzódtak vissza. Jelenleg hajtóvadászat folyik ellenük, és ez addig nem áll le, amíg fel nem számolják az ellenállásukat – mondta Leon Kasonga, a kormányerők szóvivője.
A kongói hadsereg becslése szerint körülbelül 1400 harcos vállal még aktív szerepet a lázadó szervezetben. A kongói vezetés még tavaly szólította fel az FDLR lázadóit, hogy adják meg magukat, és cserébe amnesztiában részesítik őket. A határidő január 28-án járt le. A kongói hadsereg ezután lépett akcióba Észak-Kívuban, ahol több mint 20 éve tart a vérengzés. A térségben állomásozó békefenntartók azonban nem vesznek részt a hadműveletekben. A helyi ENSZ-misszió ugyanis azt kifogásolta, hogy a kongói kormányerőket vezető tábornokok közül néhányan háborús bűnöket követtek el a térségben, ezért nem hajlandóak velük együttműködni.
Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a kongói kormány által indított offenzíva könnyen kudarca fulladhat, és annak beláthatatlan következményei lehetnek. Az FDLR-lázadók ugyanis kerülik a nyílt ütközetet a kormányerőkkel, és inkább visszavonulnak, hogy a helyi erdőkbe csalogassák a katonákat, ahol könyörtelenül lecsaphatnak rájuk. Az FDLR lázadóiról tudni kell, hogy a gerillahadviselés mesterei, ráadásul tapasztalt és jól képzett harcosok, akik felmérték a kongói hadsereg erejét. Emellett jobban ismerik a helyi terepet, ami komoly előnyt jelent számukra. Elemzők ezért attól tartanak, hogy a konfliktus évek eltarthat.