Mongol fejlesztési tervek: a modell Szingapúr

Mongóliában 2011-ben még 17,3 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme. Elsősorban a bányászat virágzott, az ország gazdag szénben, aranyban, rézben és más ércekben is. Megjelent Mongóliában a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto csoport is. De hamarosan vita alakult ki a profit elosztásáról. A kormány „bekeményített” sok bányaművelési engedélyt visszavont, vagy tucatnyi bányatársaság otthagyta Mongóliát és a Rio Tinto is visszafogta tevékenységét. Rontotta az ország imázsát, hogy 3 külföldi állampolgárt több év börtönre ítéltek adóelkerülés címén. 2014-re 7,8 százalékra esett vissza a növekedés. Ez sok országnak irigylésre méltó szám, de a nagyon mélyről induló Mongóliának gyorsabb ütemre van szüksége. Ehhez a politikai feltételek tavaly novemberben teremtődtek meg, amikor új kormány lépett hivatalba. Saikhanbileg Chimed miniszterelnök egyik első döntése volt, hogy az állami bányászati tröszt élére egy 37 éves, Amerikában végzett szakembert nevezett ki Bayanjargal Byambasaikhan személyében. Ő korábban már szép karriert futott be az Ázsiai Fejlesztési Bank apparátusában. Az új vezető első dolga az volt, hogy visszahívta a külföldi befektetőket és meg is teremtette a számukra kedvező feltételeket. Minderről részletesen beszámolt a Bloomberg hírügynökség Ulánbátorban járt tudósítójának. Byambasaikhan elmondta, hogy számára a modell a Temasek Holding, a nagy szingapúri állami befektetési alap, amely 164 milliárd dolláros vagyonnal gazdálkodik. „Minden tekintetben Szingapúr a példa, hat év alatt érdemi lépéseket tehetünk a felzárkózás útján” – mondta az ambiciózus mongol gazdasági vezető. Persze a szándék még nem jelent automatikusan eredményt, de az jó jel, hogy a Mongóliában képviselettel rendelkező nemzetközi pénzügyi szervezetek nagyon jó véleménnyel vannak Byambasaikhanról. Matthieu Le Blan, az EBRD ulánbátori megbízottja egyenesen azt mondta, hogy „… az ő személye garancia Mongólia gazdasági sikereire”.  (Fotó:AFP)