Hónapok óta ez a fő belpolitikai téma. A parlament már jóváhagyta a választási bizottság összetételét, de sem a politikai ellenzék, sem pedig a civil szervezetek nem elégedettek a testülettel. Az emberi jogi szervezeteket összefogó fórum az arushai bírósághoz fordult. Az emberi jogi ügyekben illetékes testület közölte, hogy szeptembertől kezdik vizsgálni a panaszt. A fő ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy a 17 tagú testületben hiába van elvben arányos képviselete a kormányzó erőknek, az ellenzéknek, valamint a civil és szakmai szervezeteknek, vita esetén a döntő szó a 17. tagé lesz, akit az államfő nevezett ki. Márpedig jövőre Alassane Ouattara, jelenlegi elnök, ismét indulni készül, így egy, a voksolással kapcsolatos esetleges jogi vitában az ő bizalmi embere mondhatja ki a végső szót. A civil szervezetek azonban nem csak ezt kifogásolják. Hanem azt is, hogy túl sok pártkatona van a bizottságban, a civilek a társadalmi szervezeteknek szeretnének nagyobb arányú képviseletet. A véres káoszba torkolló legutóbbi, 2010-es elnökválasztás idején mindenki a saját érdekei szerint értelmezte a szabályokat, ebből szinte polgárháború lett. E tanulság alapján határozták el a független választási bizottság felállítását. Ez létre is jött, de alapvetően a kormányzó többség parlamenti szavazatainak eredményeként és az ő érdekeiket érvényesítve. A civilek mostani hivatalos panasza szerint „… az elefántcsontparti választási bizottságra sok jelző illik, de a legkevésbé a független”.