Fogyasszon bátran andoki teveféléket!
Jogos lehet a kérdés, mégis milyen tevefélékről beszélünk? A válasz egyszerű: a dél-amerikai pampákat és hegyeket benépesítő lámákról, vikunyákról, guanakókról és alpakákról, azaz egészen pontosan ezen jószágok húsáról, amely az elmúlt években az őslakosok egyszerű eledeléből keresett exporttermékké avanzsált, és egyre több menő étterem menüjén is megtalálható.
Annak ellenére, hogy Bolívia jórészt továbbra is csirke-, sertés- és a marhahúst fogyaszt, az elmúlt években a tevefélék lassan, de biztosan afféle gasztronómiai hídfőállást alakítottak ki az ország húsevőinek menüjén. A korábban a szegények értéktelen eledeleként megvetett lámahús fogyasztása az elmúlt években szolid, 14%-os emelkedést mutatott, amely folyamat egy sor kedvező körülmény együttállásának köszönhető.
A tevefélék nem véletlenül menetelnek rendületlenül a nemzetközi hírnév felé, mint egészséges és ízletes proteinforrások. A kutatók ugyanis rámutattak, hogy a láma- és alpakahús amellett, hogy rendkívül tápláló, egy sor olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely e jószágokat igen vonzóvá teszi a helyi és a külföldi séfek számára is. A lámák és alpakák húsa százalékos arányban jóval több fehérjét tartalmaz, mint a disznó-, a marha- vagy a csirkehús, arról nem is beszélve, hogy a tevefélék izomszövetei közötti vékony zsírrétegek nem befolyásolják károsan a fogyasztók koleszterinszintjét.
Bármilyen furcsán is hangzik, a nagyközönséget éveken keresztül az a rendkívül egyszerű és meglehetősen ostoba tévhit tartotta vissza a lámafogyasztástól, miszerint a tevefélék húsa magas százalékban szennyeződhet trichinellózissal. Ez pedig gyakorlatilag kizárt, mivel a lámák és az alpakák a sertéssel szemben csakis növényi táplálékot fogyasztanak.
Az előírásoknak megfelelő húsláma tenyésztése az elmúlt néhány évben futott fel igazán, köszönhetően annak, hogy a bolíviai vidékfejlesztési minisztérium – helyesen felmérve a tenyésztők és a piac igényeit – átfogó programot indított a tevefélék tenyésztésének, feldolgozásának és értékesítésének támogatására. A vidékfejlesztési tárca Vale (Valorización de la Economía Campesina de Camélidos) néven külön projektet indított a teveféléket tenyésztő paraszti gazdaságok támogatására, amely lévén szélesebb választékban és magasabb minőséget képviselő termékek kerültek a piacra. Oruro megye Turco városkáját a Vale projekt keretében külön a lámafélék feldolgozására szánt vágóhíddal és csomagolóüzemmel is felszerelik, nagyot lendítve a szárnyait bontogató iparág fejlődésén.
Az egyszerű tőkehús mellett a kereskedelmi forgalomban is megjelentek a magasabb hozzáadott értéket képviselő áruk, olyanok, mint a lámakolbász, vagy éppen az andoki táplálkozás egyik legősibb alapanyaga, a láma-charque, azaz a napon szárított, sózott lámahús. Lassan, de biztosan a helyi ételkülönlegességeket kereső ínyencek és a turisták asztalára is egyre gyakrabban kerül grillezett lámahús, esetleg a másik andoki gasztro-ikonnal, a quinoával körítve, az egykor lenézett láma-charque pedig manapság már a gyökereit újra felfedező latin-amerikai magas konyha egyik legbecsesebb hozzávalójává avanzsált.
A láma és az alpaka nemzetközi marketingjéért is sokat és sikeresen lobbizott Bolívia, aminek eredményeként az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete 2016-ot a Tevefélék Nemzetközi Évévé nyilvánította, és nem is véletlenül.
A tevefélék tenyésztésére épülő iparág kistermelői keretek közötti felfuttatása ugyanis fenntartható gazdasági alternatívát kínál az andoki vidék és lakói számára. A láma és az alpaka ősidők óta a térség őslakos népeinek fő haszonállataként központi szerepet játszik a helyi paraszti gazdaságokban, arról nem is beszélve, hogy az Andok mindenesének tenyésztése, szemben a behurcolt juhokkal például alig ró terhet az amúgy szegényes magashegyi élőhelyekre. A Vale-projekt keretében a szaktárca arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy a lámatenyésztés felfuttatásával párhuzamosan a helyi gazdák kötelezettséget vállaljanak a hagyományos andoki élőhelyek – nevezetesen a magashegyi rétek – megőrzésére és fenntartható hasznosítására.
Egy szó mint száz, ne ódzkodjunk a lámától: ha esetleg egy perui vagy bolíviai kirándulás során lehetőségünk akad rá, mindenképpen rendeljünk egy ízes lámakolbászt, tegyünk egy próbát a nevezetes andoki charque-kánnal, kérjünk bátran közepesen átsült alpakasteaket, ugyanis a tevefélék fogyasztásával biztos, hogy nem fogunk mellé, sőt, igazi gasztro-időutazásban lehet részünk Bolívia címerállatának megízlelésével.