Kína és Oroszország együtt ünnepli a világháború végének 70. évfordulóját
Hszi Csinping elnök részt vesz a nagy moszkvai díszszemlén májusban, majd szeptemberben Pekingben lesz ünnepi felvonulás Putyin elnök jelenlétében. Kínai és orosz diplomaták Pekingben egyeztették a terveket, Vang Ji kínai külügyminiszter áprilisban Moszkvába látogat, hogy tisztázza a végső változatot.
Mind Kína, mind pedig Oroszország úgy érzi: Amerika kirekeszti őt az új világrendből. Ezért meg akarják mutatni, hogy szerintük a világnak több központja van – nyilatkozta a South China Morning Post című lapnak Li Lifan, Peking egyik vezető Oroszország-szakértője. A közös ünnepségek kétségkívül az USA ellen irányulnak, de legalább ennyire célpont Japán is. Kína és Oroszország régészei közös feltárást végeznek egy egykori harcmezőn, ahol csaknem 400 szovjet katona esett el a japánok elleni harcban a második világháború idején.
Peking arra buzdítja a polgárait, hogy minél többen látogassanak el Oroszországba – hangoztatta Cseng államtitkár, aki az egyeztető tárgyalásokat kínai részről vezette. Nemcsak a híres nagyvárosokba szerveznek kínai turistautakat, mint Moszkva vagy Szentpétervár, hanem Uljanovszkba is. Uljanovszkban, az egykori Szimbirszkben született Lenin, az orosz kommunista párt alapítója.
Andrej Gyenyiszov orosz nagykövet, aki a tárgyalásokat hazája részéről vezette, megerősítette: Észak-Korea ifjú vezére, Kim Dzsongun is részt vesz a moszkvai díszszemlén. Ez lesz az ifjú diktátor első hivatalos külföldi útja. Elmegy-e Kim Dzsongun Pekingbe is? Ez a körülményektől függ – mondta Cseng államtitkár. Korábban Kína volt Észak-Korea első számú szövetségese, de a kapcsolat meglazult, miután az ifjú diktátor kivégeztette mentorát, aki a kínai reformok bevezetését javasolta Észak Koreában.
Oroszország évente 38 milliárd köbméter földgázt akar Kínába szállítani, hogy ezzel állítsa helyre pénzügyi egyensúlyát. A szerződés szerint 2018-ban indulna meg a szállítás, és 30 éven át tartana. Némi szépséghibája az ügynek, hogy Moszkva és Peking még nem tudott megállapodni az árban. Ezenkívül még nincs olyan vezetékrendszer, mely képes lenne ennyi orosz földgázt Kínába szállítani. Ettől függetlenül a kínai szerződés fontos Moszkvának, mert az európai piac Oroszország számára egyre bizonytalanabb. Kína és Oroszország nem egyenlő erősségű partnerek: gazdaságilag Kína sokkal erősebb – a GDP-je meghaladja Oroszország nemzeti össztermékének a háromszorosát. Katonailag viszont Oroszország erősebb, fegyverszállításai fontosak Kínának. A kínai hadiflotta első repülőgép-anyahajóját, melyet nemrég adtak át, egy szovjet hadihajóból alakították át, mely ott rozsdásodott egy kikötőben, miután Oroszországnak nem volt elég pénze a befejezéséhez .