Mit kerestek a kopt vendégmunkások Líbiában?

A Reuters tudósítója akkor járt Minya tartományban, Al Our faluban, amikor az ottani férfiak közül többet már elraboltak az Iszlám Állam líbiai hívei. De még nem végezték ki őket. Arra próbált választ találni, mi vette rá a fiatalokat arra, hogy elhagyják az otthonukat.

A munkanélküliség az egyik legnagyobb kihívás, amivel Egyiptomnak ma meg kell birkóznia. A gyorsan növő népesség fele 25 éven aluli. Szíszi elnök olyan országot vezet, amelyben két államfőt is megdöntöttek az elmúlt 4 évben. A három évtizeden át kormányzó Hoszni Mubarak elleni felkelés egyik gyújtóanyaga pedig az volt, hogy a fiatalok nem találtak munkát maguknak.

Lakást venni és családot alapítani még mindig nehéz: sok fiatal ma sem tudja megkeresni a kenyérre valót. A Mubarak megdöntését követő politikai és társadalmi zűrzavar egyaránt elüldözte a külföldi befektetőket és a külföldi turistákat. Ez rengeteg munkahelytől fosztotta meg a világ legnagyobb, 90 milliós arab nemzetét. A munkanélküliségi ráta 8,9-ről 13 százalékra ugrott az elmúlt 4 évben.

Ezért utaztak egyiptomiak ezrei a szomszédos Líbiába, hogy építkezéseken, gyárakban, vendéglőkben vagy boltokban helyezkedjenek el szerte az országban. Annak ellenére, hogy Kairó éppen az ellenkezőjét tanácsolta nekik, mondván: Líbia a térség egyik legveszélyesebb országa. Kaddhafi elnök megdöntése, 2011 óta egyre mélyebbre süllyed a törvényen küliségbe, fegyveres csoportok próbálják egymástól megszerezni az ellenőrzést, és már nyáron raboltak el ott egyiptomiakat.

Al Our-ban, Kairótól 200 kilométerre délre könnyű elképzelni, miért vállaltak mégis ekkora kockázatot a fiatal férfiak – írja a Reuters tudósítója. A faluban nincs aszfaltozott út, nincs ívóvíz, és nincs megfelelő orvosi ellátás. Régen az ilyenek miatt szakítottak a fiatalok az állammal, és csatlakoztak fegyveres csoportokhoz. Most munkanélküli férfiak ülnek a bűzös, pangó csatorna partján.

Szamuel Alham a felesége és három gyermeke mellett három testvérével és azok gyerekeivel, meg idős szüleivel osztozott egy kis házon. Mint oly sok fiatal egyiptomi, ő is arról álmodott, hogy egy szép napon telket vesz, akármilyen kicsit is, és majd felhúzza azon a saját otthonát. A 30 éves férfi drágán fizetett azért, hogy vízvezetékszerelőnek állt Líbiában. Decemberben elrabolták Szamuel Alham az egyike annak a 21 egyiptomi koptnak, akiket azóta kivégeztek a dzsihadisták.

De akkor még élt, amikor az újságíró a családjánál járt. “Vissza akarom kapni a fiamat” – mondta könnyek között az édesanyja. “Elment, hogy el tudja tartani a gyerekeit. Semmi rosszat nem tett.”

Augusztus óta 27 egyiptomit hurcoltak el az iszlamisták. Keresztény hitük lett a vesztük. Abanub Ayad is köztük volt. A húszas évei elején járó férfi azért ment szerencsét próbálni építőmunkásként Líbiába, mert el kellett tartania a testvéreit, és lakást is akart, hogy megházasodhasson. Ez együtt otthon semmiképpen nem ment. Januártól azonban nem jön a pénz a testvérek iskoláztatására. Abanub Ayadot akkor rabolták el Szirtében. Azóta őt is lefejezték.

A múlt hónapban, a davosi világgazdasági fórumon az egyiptomi elnök arról beszélt, hogy 2020-ig 10 százalékra akarják levinni a munkanélküliséget. Ezt egyebek mellett olyan hatalmas infrastruktuális beruházásokkal kívánják elérni, mint a második Szuezi csatorna vagy új úthálózat megépítése.  De ezek a tervek még nem lelkesítik az olyan falvakat, mint Al-Our.

“Mindent megpróbáltam, hogy állást találjak a fiamnak a közigazgatásban vagy a magánszférában, de hiába” – mondja Busra Sehata, akinek a fia azóta keresett munkát, mióta leérettségizett: 9 éve. “Kapcsolat nélkül nem megy” – mondja az apa. Ezzel azt a panaszt visszhangozza, amely örök Egyiptomban, hiába jönnek-mennek az elnökök.

Januárban az elrabolt 27 egyiptomi több mint száz rokona tüntetett a kairói ENSZ-képviseletnél, sokan könnyek között. És közben a város másik részén egyre több egyiptomi állt sorban a Lybian Airlines irodájánál. Köztük egy bútorfestő is, aki 5 hónappal ezelőtt jött vissza Líbiából, mert abban bízott, hogy otthon is kap munkát. De nem kapott.

Tegnaptól nem engedi a kormány az egyiptomiakat Líbiába. Tegnaptól egyhetes nemzeti gyász van Egyiptomban. A 21 lefejezett kopt keresztény közül 13 ment Al Ourból Líbiába.

Fotó: Europress/AFP