Medve a piramisoknál: Mérlegen az egyiptomi-orosz találkozó

Február 9-én szerte Kairóban orosz zászlókat, Putyin-arcképeket, oroszokat dicsérő feliratokat és plakátokat lehetett látni. A reptéren Vlagyimir Putyin orosz elnököt vörös szőnyegen várta Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, majd az államfőt kísérő konvojt lovas század, ágyúlövések és zászlókat lengető helyiek kísérték. Ugyanakkor a találkozót megzavarta egy kisebb diplomáciai incidens: az egyiptomi hadsereg zenekara eljátszotta a vendég országának himnuszát, de eléggé hamisan és az orosz nemzeti éneket sok helyen egyszerűen nem lehet felismerni. Hétfő este a két államfő már együtt vacsorázott egy kairói toronyházban, ahol „ajándékokat cseréltek” egymással: az egyiptomi elnök plakettet adott át vendégének, Putyin pedig egy AK-47-es gépkarabéllyal lepte meg a nyugalmazott tábornokot.

Azonban a kis diplomáciai incidens sem tudta beárnyékolni  a találkozó jelentőségét, amellyel egy új szakasz kezdődött az egyiptomi-orosz kapcsolatokban. Még a találkozó előtt pár nappal Putyin kijelentette, hogy „a nyugati szankciók miatt Oroszország elsősorban mezőgazdasági jellegű kereskedelmet fog folytatni Egyiptommal”, de szóba került az űrkutatás, a nukleáris technológia és az orosz GLONASS nevű navigációs rendszer kiépítése is.

A találkozón a felek megegyeztek abban Eurázsiai Gazdasági Unió  vámkorlátozások nélkül juthat hozzá az egyiptomi termékekhez és Egyiptom pedig csatlakozhat a szabadkereskedelmi övezethez. Létrehoztak egy akciócsoportot, amely majd felméri  Egyiptom esetleges csatlakozását a szervezethez és folyamatosan tárgyalnak majd Oroszországgal, valamint a többi tagállammal, vagyis Örményországgal, Kazahsztánnal és Belorussziával.

A Putyin és Szíszi közötti találkozó egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy Oroszország fogja megépíteni Egyiptom első atomerőművét: az ország északi részén fekvő ed-Dabaa régióban. Egy 1000 és 1200 Megwattnyi teljesítőképességű atomerőművet hoznak létre, amelyet szükség esetén kibővítenek az oroszok. Megállapodtak arról is, hogy az egyiptomi atomfizikát és nukleáris technológiát tanuló diákok ösztöndíjas képzésben vehetnek részt majd Oroszországban.

Putyin megerősítette szándékát egy egyiptomi-orosz ipari övezet felállításával kapcsolatban, amely az új Szuezi-csatorna mentén működne. Az orosz cégek eddig is kiemelten érdeklődtek az egyiptomi piac nyújtotta lehetőségek iránt, különös tekintettel az energia- és a vegyiparra, valamint már hozzáláttak az egykori szovjet gyárak – például acélerőművek – felújításához is. Putyin hangsúlyozta, hogy a két ország közötti közvetlen – rubel és egyiptomi font alapú – kereskedelem jelentős mértékű befektetések előtt nyitja meg az utat, s egyben csökkenti a világpiaci ingadozásokkal járó gazdasági kockázatot. Szóba került a turizmus : 2014-ben 3 millió orosz turista kereste fel Egyiptomot, amely 50 százalékkal nagyobb forgalmat jelent az előző évekhez képest, s emiatt egyszerűsödni fog az orosz turisták vízumkérelmei és számos közös kulturális és turisztikai programot indítanak.

Nem csak a gazdasági és befektetési ügyek voltak terítéken, mivel most először történt komoly előrelépés a külpolitikai együttműködés területén is. Az egyiptomi és orosz álláspont szinte teljesen megegyezett az olyan regionális kérdésekben,mint a terrorizmus, az arab országok területi integritásának tiszteletben tartása (Irak esetében) és a fegyvervásárlások. Egyiptom támogatja Oroszország Szíria-politikáját és a válság rendezésére tett erőfeszítéseit, miközben Moszkva kiáll Kairó Líbia-politikája mellett, amely az ország egyben tartását és a szélsőségesek elleni harcot jelenti.  Az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elleni harc fokozást is hangsúlyozták és Szíszi támogatja Vitalij Csurkin orosz ENSZ nagykövet által február 6-án beterjesztett javaslatot, miszerint az ENSZ megtiltatná a kereskedelmet azon terrorista szervezettel, amik Irakban és Szíriában működnek. Az Iszlám Állam ugyanis megjelent az egyiptomi Sínai-félszigeten, amikor pár héttel ezelőtt az Anszár Bajt al-Makdísz nevű helyi militánst csoport hűséget esküdött Abu Bakr al-Bagdadinak.

Mohamed Murszi 2013-as bukása óta ez volt a harmadik ilyen magas szintű találkozó Egyiptom és Oroszország között. Eddig Fattah asz-Szíszi kétszer járt Moszkvában és találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel leginkább a fegyvervásárlásról tárgyalt, mivel az Egyesült Államok leállította a katonai segély küldését Egyiptomnak, hivatkozva az puccs és a rossz egyiptomi emberjogi helyzet miatt. Az egyiptomi-orosz fegyvervásárlási szerződésen (amit tavaly véglegesítettek) kívül a sok nyugati bírálat – a Muszlim Testvériség tagjainak halálos ítéletei – is megtette hatását, mivel 2013 óta fokozatosan megromlott a viszony az Egyesült Államok és Egyiptom között. Annyira, hogy amikor Barack Obama elnök tavaly meghívta magához Fattah asz-Szíszit, az egyiptomi elnök nem ment el, helyette inkább a miniszterelnökét küldte el tárgyalni, de a feleknek nem tudtak egyetlen pontban sem megegyezni.

A mostani Putyin-Szíszi találkozó egyértelmű üzenet volt az Egyesült Államoknak: Putyin meg akarja mutatni, hogy még mindig vannak szövetségesei és olyan szerződéseket köt, amellyel ellensúlyozhatja az amerikai és európai szankciók hatásait. Továbbá Moszkva bizonyítani szeretné, hogy ismét fontos szereplő lett a Közel-Keleten és már nemcsak Szíriával, hanem Egyiptommal, Törökországgal, Algériával és a Tobrukban működő líbiai nacionalista kormánnyal is jó viszonyt ápol, vagyis nélküle nem oldhatóak meg az olyan problémák, mint a szélsőséges iszlamista csoportok jelentette veszély. Egyiptom pedig Putyin fogadásával üzent Washingtonnak, hogy az egyiptomi külpolitika nincs többé alárendelve az amerikainak és végső soron Kairó “kiszakadhat” az Egyesült Államok közel-keleti politikájából is, ha úgy érzi, hogy veszélyben került a szuverenitása.

A kép forrása: Europress/AFP