Egyre nyomasztóbb az élet a Krím-félszigeten

A Krím jkét éve még Dél-Európa nagy turistaközpontjaival vetekedett. Az árak ugyan nyomottabbak voltak, és a turisták is alapvetően kelet-európaiak, de azért pezsgett az élet a félszigeten. Mára ez odalett. Az Oroszországon kívüli vilűág számára a Krím megszűnt létezni. Az egykor nyüzsgő, turistáktól hangos Szimferopoli Nemzetközi Repülőtér most üresen kong, csupán néhány orosz városba indít gépeket. Ugyanez a helyzet a kikötőkkel, ahol elvétve járnak csak hajók, az ukrán határon való átkelés ugyanis néha napokig is tarthat. Dimiter Kenarov – a Foreign Policy riportere – egy elhagyatott vidámparkhoz hasonlítja a félszigetet, ahol mostanság körülbelül annyira elvétve láthatunk turistákat, mint a Szovjetunió idejében.
A dolog persze nem így indult. Tavaly márciusban még óriási volt a lelkesedés, amikor a helyiek megszavazták az elszakadást Ukrajnától és  csatlakoztak Oroszországhoz. Akkor még azt gondolták, hogy a változás jót fog tenni a gazdaságnak. Hiszen itt is – mint a legtöbb posztszovjet állam esetében – magas munkanélküliség, alacsony nyugdíjak és fizetések nehezítették az emberek életét. Talán ezért tartották jó ötletnek a gazdagabb Oroszországot választani a szegényebb Ukrajna helyett.
Az általános hangulaton még mindig meglátszik a győzedelmes népszavazás eredménye. Rengeteg, az orosz fennhatóságot dicsőítő felirattal találkozhatunk, sőt bizonyos kávézókban még az Americano nevét is megváltoztatták Rossiano-ra.  De már érezni egyfajta idegességet és kétkedést a levegőben. A változás pedig rengeteg bürokratikus nehézséget hozott magával: új útlevelet, rendszámtáblát, de még új telefonszámot is szereznie kell a Krímben lakóknak, mivel az ukrán szolgáltatók kivonultak, helyüket pedig az orosz kommunikációs cégek foglalták el. Kenarov úgy fogalmazott, olyan mintha “egyik pillanatról a másikra ellopták volna mindenkinek a telefonját.”
Bár az Oroszországi Föderáció ígéretet tett az átmenet minél gyorsabb lebonyolítására, úgy tűnik nem jártak sok sikerrel. Putyin 18 milliárd dollárral akarta támogatni a Krím minél gyorsabb rehabilitációját és felzárkóztatását, de egyelőre nem igazán látni, hogy hova ment a pénz. Emellett pedig rengeteg orosz érkezett, akik különböző katonai, politikai és gazdasági pozíciót foglaltak el – Moszkva láthatóan még leghűségesebb szövetségeseiben sem bízik.
Az átmenetet a legjobban a helyi kisebbség, a tatárok sínylették meg. Korábban is komoly megkülönböztetésben részesültek, de állítólag az orosz fennhatóság alatt még rosszabb lett a helyzetük. Bár a felszínen azt mutatja az orosz propaganda, hogy elfogadja és teljes jogú polgárnak tekinti őket, komoly cenzúrát alkalmaz a helyi tatár tv adóval szemben és több ismert aktivista is eltűnt, volt akiről kiderült, hogy meggyilkolták.
Nehéz megmondani, hogy mi a Krím jövője. Az emberek egyszerre boldogok attól, hogy elérték céljukat, közben pedig szenvednek annak következményeitől. Óriási a korrupció, feszült a helyzet a tatár kisebbséggel és a gazdaság zuhanórepülésben van. A kérdés csak az, hogy az Oroszországi Föderációnak sikerül-e időben megállítania.

Fotó: Europress Getty Images