A férfi gésák titkos világa

Fehér por, cseresznye ajkak, csodálatos öltözék, kacér szemek- a gésák legalapvetőbb jellemzői, melyekkel elnyerik a közönség figyelmét egy fából épült hagyományos teaházban valahol Kiotó sikátorai közt elrejtve. Kecses kézmozdulatokkal, remek szórakozással várnak mindenkit, hogy elvarázsolják egész estére. Nők? A legkevésbé sem.

Ők a taikomocsi-k (eredeti jelentés: profi komédiás),  a férfi gésák. „Ma már csak egy maroknyi taikomocsi maradt az országban, de régen sokkal népszerűbbek voltak”- mondja Tojama Akemi, a Ritz-Carlton Kiotó luxus-szálloda főkomornyikja.  „Tulajdonképpen az eredeti gésák csak férfiak voltak” –teszi hozzá a Washinton Postnak Laura Miller, a Missouri-St. Louis Egyetem Japán Tanszékének vezető professzora.

A férfi gésák gazdag története a 13. századig nyúlik vissza, amikor az úgynevezett taikomocsik (udvari bolondok) a hűbérurak tanácsosai voltak, illetve szórakoztatták az uraságot különböző előadásokkal. Szerepük fokozatosan változott az évek során, ahogy a japán társadalom változott. . Végül a gésák lettek, avagy „előadók”, akik mint egy humorista, szórakoztatták az embereket.

A női gésák csak 1751-ben jelentek meg először, és váltak ismerté, mint geiko-k, vagyis „gyermek művészek” (a geiko kifejezést még ma is használják a kiotói gésákra). Népszerűségük nagyon gyorsan nőtt, kevesebb mint 25 év alatt sokkal többen lettek, mint férfi társaik.

Tojama, akiről úgy tartják, mindent meg tud szervezni, és a legexkluzívabb, legkülölegesebb programokat állítja össze vendégeinek Japánban, jól ismeri a gésák titkos világát, és különös művészetét, és jó kapcsolatot ápol az egyik megmaradt taikomocsival, Szakuragawa Szenzoval.

Szakuragawa szerint a taikomocsik nem különböznek a női gésáktól, akik üzleti rendezvények és bankettek alkalmával játszanak fontos szerepet. Ők is képzett énekesek, táncosok, samiszenen játszanak (japán húros hangszer), sőt ezek a férfiak nagyszerű komikusok.

Az kifinomult beszélgetések is fontos részét képezik Szakuragawa tevékenységének, aminek gyakorlása a napi feladatok közé tartozik. Ennek célja, hogy az aktuálpolitikai hírektől kedve a klasszikus művészetekig bármiről tudjon beszélgetni este az ügyfelekkel.

„Egy taikomocsit, vagy akár egy női gésát szexuális célzással illetni  nagyon durva sértés”- teszi hozzá Tojama, aki arra ösztönzi a Japánba látogató külföldieket, hogy felejtsék el azt az elképzelést, hogy akár a férfi, akár a női gésák prostituáltak. „Ez olyan mintha azt kérdeznénk egy balerinától, hogy a műsor után lefekszik-e a nézőkkel?”

Van azonban egy teljesen más világ Japánban –ami távol áll a gésáktól- ahol a beszélgetések, a viccek kimondása és társalgás varázsa valójában  csak előjáték a szexhez. Mizu-shobainak nevezik azokat bárokat, ahol már sokkal inkább helye a van érzéki vágynak.

„Ezeket a helyeket keverik a legtöbben a gésák művészetével. A gésák szórakoztatják a vendégeket tehetségükkel, legyen az tánc, szellemes beszélgetés, azonban személyük nem köthető a vendégek vágyaihoz”- teszi hozzá Miller.

Valójában a modern gésák nem tekintik magukat a férfiak szórakoztatására szolgáló eszköznek, ők sokkal inkább  művelői egy klasszikus japán művészetnek. A japán host-iparban azonban a legtöbb alkalmazott valóban nő, akik a férfiak szórakoztatását szolgálják, férfiask is, akik a női ügyfelek, vendégek sármos „házigazdáivá” válnak.

„Az első helyek, ahol a férfi hostok megjelentek az 1960-as években nyíltak meg, ahol a férfiak azokat a nőket szórakoztatták, akiknek gazdag férjei inkább a gésák társaságát kedvelték. Az üzleti szféra férfi szereplői együtt jártak gésákhoz szórakozni szabadidejükben – mondja Akiko Takejama, a Kansas Egyetem docense, aki a japán nemi szerepek kutatásának szentelte tudományos karrierjét.

Ezek a klubok később átalakultak, majd megnyíltak az egyszerű vendégeknek is, ahol rengeteg ember osztozott a közös tánctéren az új nyugati importnak: a romantikus szerelemnek.

„Ahogy a románcot idealizálták Japánban, úgy indultak meg a marketing kampányok, televíziós műsorok, ünnepek (Valentin nap), és az immateriális szeretetet nyújtó férfi klubok is sorra nyíltak. Ma már nincs benne ennyi szenzáció, de Takajama szerint ezen férfi host-klubok népszerűsége stabil maradt. A gazdasági válság hatásaként sok férfi megy egy ilyen munkakörbe dolgozni.

Az új hostok gyakorlatilag egy nap alatt tanulnak bele a házigazdák munkakörébe. Megtanulják hogyan keverjék az italokat, hogyan cseréljék a hamutartót, hogy mit ne mondjanak. A férfi hostok gyakorlatilag azért kapják fizetésüket, hogy minél többet igyanak a vendégek, hogy minél drágább és finomabb italokat adjanak el nekik, és tudjanak jól hízelegni –magyarázza Miller. Ez egy kölcsönös üzlet – jó társaság cserébe jó sok pénzért. Ilyen hostokból férfiak és nők is vannak egyaránt, még Magyarországon is, ázsiai karaoke klubokban.

Mivel a rendszeres vendégek általában ugyanazokat a hostokat választják maguknak, így van lehetőség jobban megismerni egymást, sőt akár arra is, hogy később „szerelmi kapcsolat” is kialakuljon. Ez utóbbi persze nem szó szerint értendő. Ez – japán értelmezés szerint – nem prostitúció, sokkal inkább szolgáltatás, amit a nők megfizetnek. Cserébe jó társaságot kapnak.

A hostoknál rendkívül fontos a tökéletes öltözködés, a gyönyörű arc. Sok helyen arra is ráveszik őket, hogy plasztikai sebészhez menjenek. Előfordul, hogy a gazdag női vendégek a klubon kívül is támogatják őket, hogy több időt tölthessenek együtt. A nem megfelelő öltözködés és megjelenés befolyásolja a klubról kialakított tökéletes képet. Van, aki naponta egy órát foglalkozik csak a frizurájával. A hostok általában fiatal 20-as éveiben járó férfiak, akik viselkedésükben olyakor nőiesek. Persze az alkoholfogyasztás, a cigarettázás öregít, így nehéz megőrizni a fiatalos, tökéletes külsőt hosszútávon.

„Kétlem, hogy sok 40 éven felüli host dolgozik. Ők ma már inkább a klubok vezetői, vagy média személyiségek”- mondja Miller.

Néha előfordul, hogy a férfi hostok férfi ügyfelek társaságai lesznek, azonban nem úgy, ahogy sokan gondolják. Ez inkább mások lenyűgözéséről, a pénz szórásáról, a szórakozásról és az alfahím szerep bemutatásáról szól a többi üzleti partnernek.

Azok a férfi hostok, akik meleg ügyfeleket szórakoztatnak, egy másik területen vannak, Tokió jól ismert meleg kerületében (Shindzsuku-nicsóme)- magyarázza Takejama.