A Kongói DK kormánya bejelentette, hogy kezdeményezi a jelenlegi alkotmány módosítását. A kabinet szóvivője hangsúlyozta: a változás nem érinti a 220-as cikkelyt, amely kettőben korlátozza az elnöki mandátumok számát. Joseph Kabila államfő már második elnöksége végén tart, tehát, elvben, 2016-ban már nem indulhat. De – és ez a lényeg: az alkotmány rendelkezne a helyi választások új szisztémájáról. Ez a korábbi közvetlen helyett, egy bonyolultabb közvetett választási folyamat lesz. Az indoklás szerint ez olcsóbb. Az is benne lenne az alaptörvényben, hogy a helyi választásokat az elnökválasztás előtt rendezik, a megelőző évben. Jelen esetben tehát 2015-ben. És ez az, amitől az ellenzék fél. Mert előállhat az a helyzet, hogy a helyi választások után a kormány közli: „Sajnos kiürült az államkassza, most nincs lehetőség a méregdrága, közvetlen, tehát minden választót érintő elnökválasztásra. Kénytelenek vagyunk elhalasztani az új államfő megválasztását”. Így Joseph Kabila eredeti mandátuma lejárta után is hatalmon maradhatna. Korábban több magas rangú amerikai diplomata, köztük Kerry külügyminiszter is, annak a reményének adott hangot, hogy 2016-ban megtartják az elnökválasztást, méghozzá a jelenlegi alkotmány alapján, vagyis Kabila nélkül. A kongói kormányt azonban csak annyira befolyásolja az amerikai figyelmeztetés, hogy politikai és jogi trükkök bevetésével próbálja hosszabbítani Kabila elnökségét és nem az alkotmány durva megváltoztatásával. Amire egyébként más afrikai országokban már volt példa, sőt, sokfelé most is készülnek erre a hatalmuk elvesztésétől félő elnökök.