Így hajszolják a török reptereken a Szíriába tartó szélsőségeseket

Ellenőrzik az útlevekeket, aztán félreállítanak két férfit. Azért gyanúsak, mert azt mondták, hogy a dél-törökországi Adanába tartanak. Törökország jó ideje nyomás alatt áll: a nemzetközi közösség azt követeli tőle, tegyen többet azért, hogy a külföldi dzsihadisták ne juthassanak el a területén keresztül a háború tépázta Szíriába. Az Iszlám Állam több ezer harcosáról feltételezik, hogy valamelyik törökországi reptér közbeiktatásával érkezett a szomszédos országba. Törökországból már szárazföldön viszik tovább a dzsihadista-jelölteket az ISIS toborzói.

Ankarában azt mondják: minden tőlük telhetőt megtesznek a határok szigorítására, most a nyugati országokon a sor, nekik kellene kiszűrniük azokat, akik azért utaznak Törökországba, hogy onnét továbbálljanak Szíriába. De azért a bírálat nem hagyta hidegen a török kormányt. Tavaly “kockázatelemző központokat” hozott létre a nemzetközi repülőtereken és buszpályaudvarokon a szélsőségesek kiszűrésére. És, hogy ne maradjon észrevétlen az erőfeszítés, meghívták az AFP újságíróját: tartson az egyik reptéri biztonsági csapattal.

A különleges csoportok eddig körülbelül 1500 gyanús utast kapcsoltak le. Harmadukat visszaküldték oda, ahonnét jöttek – mondja az egyik tisztségviselő. Akkor szedik ki őket, amikor belépnek a reptér területére. Először a dokumentumaikat ellenőrzik, aztán beviszik őket a kockazaelemzőkhöz, akik kikérdezik őket. Ha szükséges, a hatóságok kapcsolatba lépnek azokkal az országokkal, ahonnét a gyanúba keveredett emberek jöttek.

A figyelem akkor terelődött megint nagy erővel Törökországra, amikor Hayat Boumeddiene, a január 7-i párizsi terrortámadások egyik résztvevőjének társa Isztambulba repült, átjutott az útlevélellenőrzésen, és akadálytalanul belépett az országba. Ankara azt állítja: nem tudja száz százalékig garantálni a határai biztonságát, ha a nyugati országok nem látják el folyamatosan frissülő hírszerzési információval és gyanúsítotti listával. “Korábban a hírszerzési értesülések megosztása gyenge lábakon állt” – mondja a már idézett hivatalnok. Aki szerint a párizsi támadások után változott a helyzet, de még  mindig messze van az optimálistól. Szerinte az Iszlám Állam tagjainak 35 százaléka európai országokból érkezik, európai útlevelekkel.

Az ISIS-hez csatlakozott törökök száma 600 körül van, de ezzel Törökország nincs benne az első tízben azoknak az országoknak a listáján, ahonnét a legtöbben mentek az Iszlám Államhoz – állítja az illetékes. Aki aztán említ is néhány konkrét esetet. Tavaly júniusban például egy 33 éves, terroristagyanús férfit tartóztattak fel az isztambuli reptéren. Párizsból érkezett, és furcsán viselkedett. Amikor kikérdezték, elmondta, hogy nemrégiben tért át az iszlámra, és csatlakozni készül az ISIS-hez. Egy másik alkalommal a rendőrök katonai felszerelést, távcsöveket és elsősegélynyújtó készleteket koboztak el egy norvég álampolgártól. “Hogyan nem szúr szemet bárki is katonai felszereléssel a táskájában a hatóságoknak abban az országban, ahonnét útra kelt?” – kérdi.

A dzsihadisták egyébként egyre inkább próbálnak nem kiríni a tömegből, amikor belépnek Törökországba. Például leborotválják a tradicionálisa a konzervatív muszlimok által hordott hosszú szakállakat. De ez nem garantálja, hogy észrevétlenek maradnak – mondja a hivatalnok.

A repterek hátsó szobáiban végzett pszichológiai tesztek döntik el, hogy valakit visszafordítanak-e, vagy továbbengednek. Akiket visszaküldenek, azoknál dokumentumban indokolják meg a deportálás jogosságát, azt bortékba zárják, és átadják annak a légitársaságnak, amely a visszaszállítást végzi. “A légitársaságok felelősek az utasaikért” – mondja a török hivatalnok. Közben a két férfit, akik azt monták, hogy Adanába tartanak, bekísérik a kockázatelemző központ apró szobájába, további kikérdezésre. De hogy aztán mi lett velük, azt már nem árulták el az AFP tudósítójának.

fotó: Europress/AFP