Nagykoalíciós kormány jött létre Tunéziában
A túl sok kritika és bírálatok hatására Habib Eszid tunéziai miniszterelnök elállt korábbi tervétől és tegnap bejelentette, hogy egy nemzeti egységkormány alakul az észak-afrikai országban. Erre többek között azért került sor, mert sokak szerint csak így lehet megoldani Tunisz előtt álló gazdasági és biztonsági kihívásokat.
Február 2-án Habib Eszid tunéziai miniszterelnök bejelentette, hogy egy széleskörű kormánykoalíciót hoz létre. “Eszközöltem némi változásokat azért, hogy minden politikai erő azonnal hozzálásson a kihívások megoldásához, amelyekkel az országunk szembesül” – nyilatkozta a miniszterelnök, ezzel magyarázva a lépést. Korábban ugyanis túl sok bírálatot kapott azért, mert egy kisebbségi kabinetet szeretett volna létrehozni, vagyis a 217 fős parlamentben 86 képviselői mandátummal bíró Nidáa Tunisszal és a dúsgazdag Szlim Riahi vezette, 16 mandátummal bíró Hazafias Szabad Unióval alakított volna csak kormányt.
Az új kormányban helyet kap az iszlamista en-Nahda Párt is, amely a 2014 decemberi választások eredményként 69 mandátumot szerzett a parlamentben. (A forradalom utáni első kormányt többségében ők alkották.) Ezenfelül még a széleskörű kormánykoalíció tagja lett a liberális Afek Tunesz, amely már korábban ígéretet tett, hogy csatlakozik a kormánykoalícióhoz, de a viták miatt január elején gyorsan ki is lépett ebből.
Eszid célja, hogy széleskörű támogatást szerezzen a különböző reformok megvalósításához, amelyek segítségével ismét növekvő pályára állítható az észak-afrikai ország gazdasága. Tunéziában továbbra is magas a munkanélküliség, drasztikusan emelkednek az árak, s a fiatalok jelentős része kiszorult vagy nehezen jut be a munkaerőpiacra. A lakosság körülbelül egyötöde él a szegénységi küszöb alatt, s a 25 év alattiak 40 százaléka állástalan. Rendkívül fontossá vált a külföldi (főleg francia, olasz, brit, spanyol) befektetések növelése, mivel az EU tagállamaival való kereskedelem jelentősen visszaesett. Sőt egy idei felmérés szerint a rossz gazdasági helyzetben lévő arab országok közül a második helyen Tunézia végzett: a megkérdezettek 88%-a sötéten látta a jövőt.
A gazdaságin kívül megoldást kell találni a biztonsági kihívásokra is. Egy 2014-es április jelentés szerint 3,000 tunéziai dzsihádista harcol Irakban és Szíriában, az Iszlám Állam vagy egyéb terrorszervezetek (pl. al-Nuszra Front) oldalán, ebből négyszázan már vissza is térek az országba, akik komoly belbiztonsági kockázatot jelentenek. A Charlie Hebdo elleni támadás után Tunisz jelentős biztonságpolitikai együttműködésről állapodott meg a nyugati országokkal, többek közt Franciaországgal. A tunéziai és a francia rendőrség közös adatbázist, információmegosztást, sőt akár terrorelhárító egységet állítana fel, hogy így vegyék fel a harcot a terrorizmus ellen.
A kép forrása: Europress/AFP