A hidegháború csúcspontján, a hetvenes évek második felében, amikor a két világrendszer egyik fő hadszíntere Afrika volt, az akkori Szovjetunió hatalmas mennyiségű fegyvert szállított a vele szövetségben álló angolai gerilla mozgalomnak. Sőt, Kuba harcoló alakulatokat is küldött Angolába, ahol Dél-Afrika is képviseltette magát az afrikai befolyásért vívott küzdelemben, az akkori pretoriai kormány persze a nyugati hatalmakkal szövetséges angolai fegyveres mozgalmat támogatta. A berlini fal leomlásával, a dél-afrikai rendszerváltással minden megváltozott.
A szovjetből orosszá lett moszkvai kormány is visszafogta afrikai ambícióit és Uganda lett az orosz fegyverek fő piaca 2002 után. De azóta megint változnak a trendek, Oroszország újra nyomulásba kezdett az afrikai fegyverpiacokon. Dimitrij Rogozin, kormányfő-helyettes minapi angolai látogatás során egymilliárd dolláros üzlet köttetett. Angola, egyebek között, 18 Szuhoj 30-as harci gépet vásárol, ezek a repülők korábban az indiai légierő tulajdonában voltak. A megállapodással ismét Angola lett az orosz fegyverek első számú vásárlója Afrikában. És az új ügylettel az orosz fegyvereladás értéke eléri az évi 15 milliárd dollárt – vagyis az USA után Oroszország a világ második legjelentősebb fegyverszállítója.