Mintha ma történt volna… 01.30.

1882. január 30-án született Hyde Parkban (New York állam), holland eredetű patrícius családban. A Harvard egyetemen jogot, történelmet, angol irodalmat tanult, és erősen hatott rá Theodore Roosevelt (1901-1909 között republikánus elnök), akinek unokahúgát, Eleanor Rooseveltet 1905-ben vette feleségül. Néhány évig egy New York-i ügyvédi irodában dolgozott, 1910-től demokrata jelöltként New York állam szenátora lett, főleg a vidéki farmerek érdekeit képviselte. 1911-től Woodrow Wilson elnöki törekvéseit támogatta, 1913-tól tengerészeti miniszterhelyettes volt a Wilson-kormányban. Az amerikai flottát a világ élvonalába emelte, az I. világháborúban szervezőkészségével tűnt ki.

1920-ban demokrata alelnökjelölt lett James Middleton oldalán, de a választást a republikánus Warren Harding nyerte meg. Roosevelt 1921-ben gyermekparalízist kapott és járóképtelenné vált, de ezt hosszú ideig titkolták, beszédeit állványnak támaszkodva, állva mondta. Ereje és optimizmusa nem tört meg, ebben sokat segített felesége, aki képviselte őt, s a közvélemény hangulatáról is tájékoztatta. Az 1928-as választások a demokraták vereségét hozták, de “FDR” New York állam kormányzója lett. A farmereknek adókedvezményt adott, csökkentette a közüzemi díjakat, 1930-ban, a világválság közepén állami pénzből építtetett vízerőműveket, modernizálta az igazságügyet, állami segélyszervezetet, munkajogi változásokat vezetett be, támogatta a szakszervezeteket.

1932-ben, bár pártja sem állt egyértelműen mellé, elnökjelöltként gazdasági reformokat, szociális programokat állított programja súlypontjába, közmunkákat ígért, a társadalombiztosítás, a bank- és az adórendszer reformját. Nagy fölénnyel győzte le Herbert Hoover hivatalban lévő elnököt, s 1933-tól az Egyesült Államok elnöke lett – az egyetlen, akit egymás után négyszer választottak meg. Az 1929-1932-es gazdasági válság hatásainak kezelésére bevezette az Új Irányvonalat (New Deal), amelynek első célja az amerikai gazdaság fellendítése, a következő a rendszer tökéletesítése volt.

Először egyheti bankzárlatot rendelt el, s csak a stabil helyzetű bankok működését engedélyezte. Takarékossági törvényt hozott, állami pénzből segélyezte a munkanélkülieket, s nagy erdőirtási, természet- és árvízvédelmi munkákon foglalkoztatta őket. A hitellehetőségeket az Újjáépítési Pénzügyi Testülettel bővítette. A mezőgazdaság talpra állítása érdekében kormányszervet alapított, célja a terményárak növelése, a dolgozók részesedésének növelése, a termelést csökkentő farmerek támogatása volt. Törvényt hoztak az ipar újjáépítéséről, meghatározták a maximális munkaidőt, a minimálbért, a versenyszabályokat, az export erősítése végett leértékelték a dollárt.

A gazdaság fellendült, Roosevelt programját mégis támadták jobbról-balról. Ekkor az elnök törvényt hozatott a társadalombiztosítás bővítéséről s a befektetők védelméről, öregségi nyugdíjat és munkanélküli segélyt vezetett be. 1936-ban nagy fölénnyel választották újra, ezután családi pótlékot, új bank- és adótörvényt vezetett be, lakásépítésekbe kezdett, kiépült a jóléti állam.

Az 1930-as évek végén azonban elnöki tevékenységében egyre nagyobb súlyt kapott a külpolitika. Az Egyesült Államok 1933-ban elismerte a Szovjetuniót, számos nemzetközi kereskedelmi szerződést kötött, s javította viszonyát Latin-Amerika államaival. Nemzetét próbálta távol tartani a háborútól, de Japán 1937-es, Kína elleni támadása után a japán-amerikai viszony megromlott. 1939-ben, a II. világháború kitörésekor módosíttatta a semlegességi törvényt, mely lehetővé tette a fegyverexportot Angliába, ezért erősen támadták az izolacionisták.

1940-ben harmadszor is elnök lett, a választások után szinte azonnal elfogadtatta a kölcsönbérleti törvényt, amely pénzügyi segítséget kínált Anglia fegyvervásárlásaihoz, a német tengeralattjárók ezután már amerikai hajókat is támadtak. 1941 augusztusában Churchill brit kormányfővel aláírta a háború utáni rendezés alapelveit kimondó Atlanti Chartát, az antifasiszta koalícióhoz a Szovjetunió is csatlakozott. 1941. december 7-én Japán megtámadta a Pearl Harbor-i amerikai támaszpontot, másnap az Egyesült Államok hadat üzent, majd Német- és Olaszországgal is hadiállapotba került.

Roosevelt a szövetségesek együttműködését s egy későbbi békerendszer megtervezését szorgalmazta, a célt a győzelmen túl egy igazságos, békés világrend kialakításában látta. 1943. januárjában Casablancában Churchill-lel kimondták: a tengelyhatalmaktól csak feltétel nélküli megadást fogadnak el. Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 novemberében Teheránban, 1945 februárban Jaltán találkozott, ahol Roosevelt igyekezett elérni, hogy a Szovjetunió támadja meg Japánt, ugyanakkor jóváhagyta a háború utáni befolyási övezeteket, szabad kezet biztosítva Kelet-Európában a Szovjetuniónak.

1944-ben ismét megnyerte az elnökválasztást, de már csak hónapjai voltak hátra. Roosevelt abban bízott, hogy az új világszervezet, az ENSZ fogja fenntartani a világbékét. Négy héttel a német kapituláció előtt, 1945. április 12-én halt meg.

Fotó: Europress/Getty Images