Az éghajlatváltozás következményeit tekintve Afrika számít a legsebezhetőbb kontinensnek – jelentette ki kategorikusan dr. Joseph Mukabana, a Kenyai Meteorológiai Szolgálat igazgatója, aki hivatkozott arra, hogy a világ legszegényebb országai szintén a kontinensen vannak, amelyek az éghajlatváltozáshoz vagy alkalmazkodnak, vagy meghalnak. A szakember, aki a Meteorológiai Világszervezetben is tisztséget tölt be, a tengervíz emelkedését jelölte meg fő gondként, hiszen szigetek tűnhetnek el az óceánokban, illetve a szárazföldi part-menti településeket is komoly veszély fenyegeti akár már 25-50 éven belül. Joseph Mukabana külön is foglalkozott az éghajlatváltozásra is visszavezethető jelenséggel, azzal, hogy nagy térségeket sújt a szokatlanul nagy esőzés, miközben más régiókban a szintén páratlan szárazság a fő probléma. Mindkét esetben a mezőgazdaságból élők megélhetése forog kockán. Ráadásul konfliktusok alakulnak ki a legeltetéssel és a föld művelésével foglalkozó csoportok, törzsek között, hiszen a szárazság elüldözi a pásztorokat és jószágaikat a korábbi földekről. Másfelől jó lenne többet tudni arról, hogy az ókori népek hogyan jutottak friss vízhez. De utalt rá, hogy a hegyek hósipkái– a Kilimandzsáró esetében például – eltűnőben vannak, illetve más folyók is gyakran egyszerűen kiszáradnak. A problémákat felvető szakember emlékeztet rá, 2010-ben csaknem ötven minisztert „sorakoztatott fel”a Meteorológiai Világszervezet és az Afrikai Unió Bizottságának közös rendezvénye Nairobiban, mert már akkor keresték a választ a klímaváltozás Afrikát sújtó kérdéseire. Akkor egyfelől egy nyilatkozatot fogalmaztak meg, másfelől integrált afrikai meteorológiai stratégia kidolgozásáról is döntöttek. Május 26.-ától csaknem egy héten át egy hararei megbeszélésen a szakértők előkészítenek egy októberi konferenciát, amelynek szintén miniszteriális szinten kellene innovatív i intézkedések meghozataláról dönteni ahhoz, hogy a közösségek rugalmasan legyenek képesek reagálni a kontinenst fenyegető éghajlatváltozásra.