Tauriké. Átneveznék a Krím-félszigetet
A Krím-félsziget tíz hónappal ezelőtti visszacsatolása óta számtalan közigazgatási kérdés merült fel Oroszországban. Újabban a terület nevével kapcsolatban tettek javaslatot orosz politikusok.
Vlagyimir Zsirinovszkij, az ultranacionalista orosz Liberális Demokrata Párt vezetője még január 1-én pendítette meg, vissza kellene keresztelni a területet Tauriké félszigetre. A LifeNews hírportálnak adott akkori interjújában amellett érvelt a dühkitöréseiről és meglepő kijelentéseiről híres képviselő, hogy cseréljék le a későbbi türk elnevezést az eredeti görögre.
A javaslatot megfontolandónak tartotta Szergej Cekov, aki a Föderációs Tanácsban képviseli a Krím-félszigetet – jelentették a korábbi híradások. Igaz, ő nem válna meg teljesen a Krím alaktól, hanem vagy Krím-Taurikére, vagy Tauriké-Krímre módosítaná a félsziget nevét.
Hogy mennyire valószínű a terv megvalósulása, nem tudni. Mindenesetre a Szabad Európa Rádió röviden ismertette a félsziget elnevezésének történetét.
Az ókori görögök még a Kr.e. 6-7. században jelentek meg ezen a területen, amelyet a helyi taurik után Tauriké Kherszonészosznak, vagyis Tauriké félszigetnek neveztek el. A terület a századok során többször is gazdát cserélt: a Krími Tatár Kánság után 1441-től a törökök kezén volt egészen 1783-ig, mígnem II. Katalin annektálta. Akkor oroszosították az elnevezést Taurida Oblasztyra, vagyis Taurida Körzetre.
A Krím forma fokozatosan terjedt el a 18-19. században. Szótöve egyébként azonos a kremlével, amely feltehetően az erőd türk eredetű elnevezéséből alakult ki.
Az 1917-es forradalmat követő polgárháborúban a tatár etnikumú kormány rövid időre, 1917. december 13-án kikiáltotta a Krími Népi Köztársaságot, amelyet azonban 1918 januárjában lerohantak a bolsevikok. Végül 1921-ben Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven lett a Szovjetunió része.
Kép: Wikipedia Commons