Akcióterv és konkrét ötletek: kilépés a távoli piacokra

A hazai exporttermelés nyolcvan százalékát a nagyvállalatok teszik ki, holott a kkv-k adják az összes munkavállaló 85 százalékát – derült ki A hazai kkv-k exportlehetőségei Európában és a távoli piacokon című konferencián. Ezt a mérleget próbálják helyrebillenteni az új exportbővítési lehetőségekkel. Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint már a javuló adókörnyezet is komoly segítség a külföldi versenyképesség terén, de bővültek a finanszírozás és a külföldi piacokra jutás lehetőségei is.

Dr. Pana Petra, a külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár kiemelte: nagyon fontos, hogy összhangban legyen a külgazdaság és a külpolitika. Jelenleg az exportunk 70%-a Európába irányul, de cél, hogy ez valamelyest csökkenjen, hiszen a kontinensen belüli kereskedelem mellett egyre inkább érdemes távolabbra is tekinteni, például az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az infokommunikáció terén. Pana Petra elmondta: 2015-re konkrét akciótervet dolgoztak ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, felmérték, mire van kereslet, s ehhez próbálják társítani a hazai vállalkozások kínálatát. Ezzel párosul a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tevékenysége: 2015 közepére már több mint 40 olyan kereskedőház lesz világszerte, amely az exporttevékenységek bővítésének egyik fő segítsége, hasonlóan a külgazdasági attasékhoz. De különböző kedvező hitelfelvételekre is lehetőség van.

Egybehangzó vélemények szerint Afrika és Ázsia a két legjobb célirány. Ennek nyomán az érdeklődő cégek képviselői egyes területek – például Távol-Kelet, Közel-Kelet, Afrika, India – szakértőinek ismereteiről is tájékozódhattak. A Távol-Kelet kapcsán a többi között elhangzott, hogy a kulturális különbségeket is át kell hidalni, ott például sokkal hangsúlyosabbak a személyes kapcsolatok. Arrafelé népszerű termékek lehetnek a gyapjú, a toll, az előcsomagolt élelmiszerek, a tejtermékek, a húsipari termékek, de a szivattyúk is.

Balogh Sándor, a BKIK Közel-Keleti Szakmai Osztályának elnöke kiemelte, hogy a Nemzeti Kereskedőházak (HTCC-k) abban segítenek, hogy az egyes államokkal közelebbi kapcsolatokban kerüljenek, s így könnyebben létesíthessenek üzletet a magyar vállalkozások. „Dubai virágzik és vár mindenkit. Nincsen adóhivatal, csak egy fix regisztrációs díj, ezért cserébe a tevékenységi körein belül a cég azt csinál, amit akar. Ami nehéz: mindenki oda szeretne menni, ezért tényleg olyannal kell előállni, ami különleges” – mondta Balogh Sándor az Egyesült Arab Emírségekre vonatkozóan. És ehhez hasonló konkrétumok hangzottak el számos más ország kapcsán is.