Alberto Nisman, aki a Buenos Aires-i AMIA zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett merénylet körülményeinek feltárásán dolgozott, azzal vádolta az államfőt, hogy akadályozza a vizsgálat lefolytatását. Nismant néhány órával kongresszusi meghallgatása előtt, még vasárnap golyóval a fejében, holtan találták fürdőszobájában. Annak ellenére azonban, hogy a hatóságok kizárták az idegenkezűség lehetőségét, az eset körülményei továbbra se hagyják nyugodni az argentin közvéleményt.
Nisman múlt kedden benyújtott, 280 szavas vádirata szerint Cristina Kirchner államfő arról rendelkezett, hogy az argentin titkosszolgálat falazzon az ügyben érintett irániaknak, akiket a 85 halálos áldozatot és 300 sérültet követelő merénylet elkövetésével gyanúsítanak. Az ügyész azt is tudni vélte, hogy az argentin kormány a Teheránnal kötött „búzát olajért” barter-megállapodás újraélesztésének fejében tett szívességként segítette az iráni terroristákat.
Kormányoldalról olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek szerint Nismanra esetleg az argentin hírszerzés egy renegát csoportja gyakorolhatott nyomást, a kabinetet és Kirchnert semmilyen formában sem terheli felelősség.
Sokak legnagyobb meglepetésére Cristina Fernández de Kirchner tegnap úgy nyilatkozott, hogy “nincsen kétsége afelől”, hogy Nismant megölték. Az elnök asszony szerint az ügyészt életében és halálában is “bizonyos szektorok” a kormány ellehetetlenítésére használták fel.
A Nisman halálának körülményei után nyomozó Viviana Fein az ügyész életét kioltó 22-es kaliberű fegyver újbóli szakértői vizsgálatát rendelte el. Azt is elmondta, hogy az áldozat kezén nem találtak lőpormaradványokat, ám ez a hasonlóan kiskaliberű fegyverek esetében nem rendhagyó jelenség.
Az AMIA elleni merénylet ügyében egyébként bűnpalástolás vádjával eljárás indult Carlos Menem egykori argentin államfő ellen is, azonban a vizsgálat lefolytatása 2012-óta várat magára.
Fotó: Europress/AFP