„A kubaiak nem fognak tömegesen sorban állni iPadért”
Óvatosságra int az amerikai-kubai kapcsolatok egyik régi szakértője.
Szalagcímekben – és sűrűn használva a történelmi jelzőt – számol be a világsajtó a kubai-amerikai kapcsolatfelvételről, az első tárgyalásokról. De vajon indokolt-e a gyakran érzékelhető optimizmus? Erről kérdezte a Les Echos, a vezető francia gazdasági lap a kubai-amerikai kapcsolatok egyik régi ismerőjét. John Kavulich sokáig állt az USA-Kuba Kereskedelmi Tanács élén. Ez a húsz éve New Yorkban alakult testület megpróbálta kifürkészni, milyen kiskapukon keresztül lehet valahogy mégis kereskedni Kubával az amerikai embargó ellenére is. John Kavulich először is óvatosságra int. A kubai rendszer továbbra is döntő fontosságúnak tartja a kommunista párt hatalmának fenntartását, tehát csak állami vállalatok léphetnek majd kapcsolatba amerikai cégekkel, magánvállalkozók nem. De a másik oldalon, az amerikai Kongresszus sem fogja egyik pillanatról a másikra feloldani az embargót. Az első időszakban a kubai turisztikai szektor és a bankok profitálhatnak a viszony javulásából. Az USA-ban élő emigránsok sokkal több pénzt utalhatnak haza, rokonaik jól járnak és fellendül az idegenforgalom is. De nagyon sok kubainak semmilyen közvetlen haszna nem lesz.
„A havonta 20-60 dollárnak megfelelő összeget kereső kubaiak nem fognak iPadért sorban állni” – mondja a szakértő. A kubai belső kereslet élénkítéséhez belső reformok kellenek. John Kavulich azt is elmondja, hogy nem nyílnak majd McDonald’s és Starbucks üzletek sem egyik napról a másikra, mert amíg az embargo fennáll, amerikai cégek nem települhetnek Kubába. Coca-Colát már régóta lehet kapni, „az imperialista kábító ital” Panamából és Mexikóból jut el Kubába. Kavulich szerint tehát csak egy hosszú folyamat legelején vagyunk és hiba lenne gyors, látványos változásokat remélni. A kubai állambiztonsági szervek például nagyon oda fognak figyelni a telekommunikációs szektorra, az internetre, nehezen fog beépülni a korszerű technika. Végül John Kavulich arra emlékeztet, hogy pillanatnyilag Venezuela napi 100 ezer hordó olajat ingyen ad Kubának. Vagyis a kubai átlagember sorsa ma még sokkal inkább Venezuelától függ, mint az Egyesült Államoktól. (Fotó:AFP)