Dél-Afrikában már a 17. században megkezdődött a szőlőtermesztés, és azóta hol fel-, hol leívelően, de jelen van az ország életében. A focidöntő apropóján alternatívát kínálunk a sör mellett, néhány olyan fajtából készült bort is ajánlva, amelyek jól kifejezik Dél-Afrika borászatát.
A Dél-Afrikai „borválogatott” összeállítása
1. A hollandok kezdték
Dél-Afrika, Fokváros a Kelet-Indiai Társaság Indiát Európával összekötő szállítási útvonalának egyik meghatározó raktárállomása volt a 17. században. 1652-ben Jan van Riebeeck holland kapitány Európából szőlőstőkéket vitt az afrikai kontinens legdélibb részébe. Ennek eredményét elsőként 1659-ben élvezhették a holland telepesek, ekkor préselték az első mustot a telepített szőlőkből. Erre főleg azért volt szükség, mert akkor ez tűnt az egyik legjobb megoldásnak a skorbut ellen.
2. Tokaj vetélytársa, Napóleon kedvence
A 18-19. században a Tokaji mellett a dél-afrikai édes borok jelentették több európai uralkodóház kedvenc csemegéit. Ezek a borok jórészt muscat frontignan-ból készültek, igen magas maradék cukorfokkal (300-350 gramm/liter). Napóleon különösen kedvelte ezeket az édes nedűket, többek között ebbe fojtotta bánatát száműzetése alatt.
3. Apartheid
Az ország történelmét böngészve nehéz lenne elmenni az apartheid mellett. A faji megkülönböztetés súlyos sebeket ejtett az országon. Ehhez kapcsolódóan a kereskedelmi szankciók miatt a borágazat is jelentős lemaradást szenvedett el. Ahhoz képest, hogy dél-afrikai borról már több mint 350 éve beszélhetünk, az ágazat igazi minőségi áttörést csak az 1990-es évektől, az apartheid felszámolása után tudott felmutatni. Azóta viszont szinte töretlenül fejlődik az ágazat, jó minőségű, jó árú borokkal ellátva a világ borpiacát.
4. Magyar világsiker Dél-Afrikában
Gál Tibor sok borkedvelő emlékében még mindig élénken él. Szemlélete, munkabírása sokak számára jelent a mai napig is példát. Ő volt az az egri borász, aki kihasználva az északi és déli félteke közötti „időkaput”, ugyanabban az évben dolgozott Európában és Dél-Afrikában is. A Capaia borászatban pincevezetőként csiszolta elsőrangúvá az ottani borokat, olyannyira, hogy a 2003-as Capaia Cuvée-t Dél-Afrika legjobb vörösborának választották. Emlékét a mai napig őrzi a pincészet a honlapján. Halálát valószínűleg a kimerültség okozta: 2005. február 11-én egy szerencsétlen autóbalesetben veszítette életét Afrika legdélibb államában.
5. Borturisták Mekkája
Két olyan bortermelő hely van a világban, amelyet a szakemberek rendszeresen jó példaként említenek a borturizmus kapcsán: Kalifornia és Dél-Afrika. A fekete kontinens eme csücskében olyan fantasztikus tájakkal találkozhat az utazó, amelyek mélyen és örökre beívódnak emlékezetébe. Érdemes legalább két hetet eltölteni itt – persze, ha van rá lehetőségünk –, ugyanis annyira sokrétű az ország tája és klímája, hogy kisebb kirándulásokkal is jelentősen eltérő hangulatú és szépségű helyekre juthatunk el. A Tábla-hegység gránitos és elaprózódott mészköves lejtőin a fantasztikus látványt nyújtó szőlők zöld brokátkabátként öltöztetik fel a hegyet. Constantia birtokain a szőlőkből ráláthatunk a nagy és vad óceánra. Több helyen arra is van lehetőség, hogy szüret idején csatlakozzunk a gyümölcs betakarításához, szállásunk pedig egy-egy, a borászathoz kapcsolódó vendégház lehet. Ha jót tesz valaki lelkének, hogy a szőlőben dolgozhat, óriási élményben lesz része.
6. Kap-hollandi építészet: múlt és jelen összefonódása.
Érdemes szót ejteni arról a varázslatos atmoszféráról, amelyet a helyi természet, a törzsi kultúra és a hollandok, illetve a britek által Dél-Afrikában hagyott lenyomatok közösen formáltak, létrehozva egy misztikus, mégis valóságos építészeti „mesevilágot”. A Kap-hollandi stílus (Cape-dutch architecture) jellemzője a virágdíszes oromzat, ezek sora az amszterdami városi épületek vízióját vetíti elénk. A táj vadsága, az épületek barátságos, városias hangulatával olyan egyedi élményvilágot kínál, ami kevés helyen van jelen a világban. Az épületek jellemzően H-alakúak, két, merőlegesen a fronthomlokzatba csatlakozó épületrésszel. Olyan ez, mint amikor megáll az idő, és szinte csak onnan tudjuk, hogy melyik évszázadban vagyunk, hogy az épületek többségében hipermodern borászati technológiával találkozunk. Lélegzetelállító élmény.
7. Pinotage – a helyi trubadúr
Dél-Afrika számos borvidékén, főleg ahol már az óceán hűsítő hatása sem érvényesül, erősen mediterrán klíma uralkodik. A dél-afrikaiak nagyon szerettek volna kiváló pinot noir borokat készíteni, de a hűvös klímán is érzékeny fajta – egy-két kivételtől eltekintve – nem tudta megmutatni igazi szépségeit. Az akarat végül kompromisszumos megoldást szült, és egy délvidéki klímához szokott fajtával, a Cinsault-tal keresztezve 1925 –ben kinemesítettek egy olyan fajtát, a pinotage-t, amelyik jobban viseli a meleget, és emellett rendelkezik olyan tulajdonságokkal (piros bogyós gyümölcsök aromái, elegancia), amit a pinot noir is nyújtani tud. Sok vita övezte a fajta használatát, sokan bírálták, ennek ellenére sikere a mai borpiacon vitathatatlan. Ebbe persze közrejátszott az is, hogy trendnek számít, ha egy országnak megvannak a maga saját fajtái (Zinfandel – Kalifornia, Malbec – Argentína, Carmenere – Chile), amelyekkel azonosíthatók. A névadás annyiban csalóka, hogy annak idején összekeverték a Cinsault-tot a Hermitage fajtával, amiből a név is jön. A név maradt, a fajtát tisztázták.
Itthon is beszerezhető: Kanonkop pinotage, Nederburg pinotage – Heinemann testvérek
8. Steen – a Chenin blanc második hazája
A szakavatott borkedvelők tudják, hogy a chenin blanc-ból, vagy ahogy ott nevezik, steen-ből igen kiváló fehérborok és pezsgők is készülnek Dél-Afrikában. A fajta „eredeti” hazája a franciaországi Loire-völgy, ahol szintén remek fehérborok és pezsgők alapanyaga. Stellenboshban, az egyik legismertebb dél-afrikai borrégióban leginkább reduktív módon készítik el, friss, üde gyümölcsös bort kreálva belőle.
Itthon is kapható: pl. Cape White 2009 – Heinemann testvérek
9. Pezsgő/habzóbor
Talán kevesebben tudják, de a kontinens legdélebbi országa a pezsgő- és habzóbor-készítésben is bontogatja szárnyait. Ennek egyik ékes példája a Kaapse Vonkel nevű habzóbor, amelyet a Simonsig pincészet készít, és amelyik már Európa egyik legrangosabb bormustráján a Challenge International du Vin-en is rangos elismerést szerzett Dél-Afrikának. Cap Classique: egy tradicionális pezsgő Dél-Afrikából. A hűvösebb óceáni klíma által moderált területeken egyre népszerűbb a pezsgőkészítés. A Cap Classique név a klasszikus, Champagne-ban alkalmazott technológiát jelenti. A pezsgőkedvelőknek érdemes egy próbát tenni vele, izgalmas kalandban lesz részük.
10. Változatos klíma: mediterrán alap, hideg fuvallatokkal.
Az ország klímája igen változatos, amelyet leginkább a borok eleganciáján lehet lemérni. Ahol a mediterrán alapklímát mérsékelni tudja az óceáni, ott mélyebben gyümölcsös, elegánsabb borokat találunk. Ez a hatás főként a vörösboroknál érhető tetten. Ahol a meleg miatt öntözni is kell, ott megdrágul a borkészítés. Egy másik fontos „moderátor” a Benguela-áramlat. Ez a hideg légáramlat a déli Jeges-tenger felől hoz enyhítő fuvallatokat. Hatására a földrajzi szélességhez mérten sok helyen jóval hűvösebb a klíma, mint arra számítanánk. Ez a legtöbbször kedvez a szőlőnek.
11. Szüret márciusban
A déli féltekén a szüret általános időpontja márciusra tehető. Ezt kihasználva több európai bortermelő, köztük anno Gál Tibor is, két kontinensen dolgozott, hogy gyarapítsa tapasztalatát vagy éppen átadja azt. Több dél-afrikai pincészet pedig Európába, főleg Németországba küldte borászait tanulni, kihasználva a szüreti „duplázás” lehetőségét.
Forrás: Metropol